További Magyar cikkek
Az S&P indoklásában a magas államháztartási hiányt és a magas adósságot emeli ki. Az állam túlköltekezése az egyik fő oka a folyó fizetési mérleg magas hiányának is. Összességében a makroegyensúly igen ingatag. Az S&P szerint a most bejelentett kiigazító csomag impresszív, de együtt kell értékelni az elmúlt időszak eseményeivel, a hiány elszaladásával. Igen érdekes, hogy az S&P nem lát esélyt olyan mértékű deficitcsökkentésre, mint ami a bejelentett intézkedésknél említésre került. A hiány az idei 11 százalékról 2009-re 6,8 százalékra mérséklődhet a cég szerint. A portfolio.hu szerint itt az S&P a nyugdíjkorrekció nélküli összegre gondol. (A Reuters elemzői konszenzusa, mely éppen ma délben jelent meg, nem csak S&P, hanem kormány várakozásait is felülmúlóan optimista: az idénre a nyugdíjkorrekciós tétellel emelve is csak 8,5 százalékos hiányt várnak).
Az S&P modellbecslése szerint az adósság 2009-re akár a GDP 74%-át is elérheti. A hitelminősítő kizártnak tartja, hogy az eurót 2014 előtt bevezessék hazánkban.
Az S&P szerint a forint továbbra is igen sérülékeny maradhat. Ha az adósság a legutóbbi időkben tapasztalt ütemben emelkedik, akkor újabb leminősítés jöhet.
A portfolio.hu értékelése szerint a hír összességében nem meglepetés a reális helyzetértékelés alapján. Korábban a portfolio.hu-hoz olyan információk jutottak el, miszerint az erős kiadáscsökkentési program fejében kapott Magyarország haladékot a leminősítést illetően. Amint a tények mutatják, nincs haladék, tényleges lépések kellenek, nem elég az ígéret.
A múltnak szól az S&P döntése
A hitelminősítő még a szokásos nemzetközi gyakorlatnak megfelelően arra reagált, hogy a múlt héten kiderült, a tervezetnél lényegesen nagyobb lesz a magyar államháztartás hiánya, de az anyag összeállításakor az elemzők még nem ismerhették mélyebben a szombaton bejelentett intézkedéseket - kommentálta a döntést Veres János. A pénzügyminiszter szerint ugyanezzel magyarázható a negatív kilátás csatolása is a besorolásunk rontásához. Kiemelte: bár voltak és lesznek a közgazdasági szempontokat kizárólagossá tevő elemzőkkel vitáik, sem a nyugdíjakhoz, sem a családtámogatásokhoz nem nyúl a kormány. Mint mondta, várakozásai szerint ha a parlament elfogadja a kormány által benyújtott javaslatokat, a júliusi külföldi elemzések már pozítivabbak lehetnek az országról.
A régió menetelt, a BUX nem
A mai napon a reggeli emelkedést követően folyamatosan 2-2,5 százalékos pluszban tartotta magát a pesti börze mutatója, azonban a délután folyamán az S&P leminősítette Magyarországot, mely hírre az amúgy is végletekig koptatott idegek ismét elpattantak és hirtelen 400 pontot zuhant a BUX. A kedvező részvénypiaci környezetnek köszönhetően azonban nap végére 1,3 százalékos emelkedéssel 18 798 ponton zárt a pesti börze. A régiós mutatók közül a cseh PX 50 mutatója hihetetlen emelkedést vitt véghez, a napot pedig 7,3 százalékos pluszban zárta. Az orosz RTS 5,48 százalékot emelkedett.
A MOL részvényei 1,91 százalékos emelkedéssel 18 650 forinton fejezték be a napot, míg az OTP papírjai 2,21 százalékot emelkedtek. Eközben az FHB a tegnapi jelentős hanyatlást követően a mai napot 5 százalékos pluszban zárta. A gyógyszergyártók közül a Richter részvényeket stabilan adták és vették 37 000-37 300 forint között, majd végül 1,33 százalékos csökkenéssel 37 000 forinton fejezte be. Eközben szektortársa, az Egis az átlagost jóval meghaladó forgalom mellett 6,34 százalékot menetelt előre. Az osztalékpapírok mozgását nagy mértékben meghatározta a mai napon megjelent azon elemzői vélemények, miszerint egyre valószínűbb egy hétfői jegybanki kamatemelés, a fentiek következtében az Mtelekom stagnálva fejezte be a napot, miközben a Démász 0,7 százalékot, az Émász pedig 1,6 százalékot veszített értékéből. A kisebbek közül a Fotex nap végére ismét erőre kapott és 9,16 százalékos erősödéssel, 453 forintos záróárral búcsúzott a naptól, eközben a Rába 2,08 százalékot emelkedett, a Synergon pedig 1,35 százalékot veszített értékéből.