Magyarországon viszonylag állandó a megtakarításokkal rendelkezők aránya - derült ki a GfK Hungária Pénzpiaci adatszolgáltatások című felmérésének legfrissebb eredményeiből. A 2006. szeptember-októberi adatok szerint a havi rendszeres kiadások fedezése után a háztartások 27 százalékának vannak megtakarításai. Ez az arány hozzávetőleg megegyezik a 2005. november-decemberben mérttel.
A válaszadók legnagyobb részének - 40,3 százalékának - a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyét magában foglaló Észak-Alföld régióban van megtakarítása. Az országos lista második helyét a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét jelző Nyugat-Dunántúl régió foglalja el, 37,5 százalékos aránnyal. A harmadik helyen pedig - az első kettőtől már jelentősebb lemaradással - a Közép-Dunántúl áll (26,4 százalék) Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyével.
A megtakarítással rendelkező válaszadók közül a legtöbben, 23 százalékos arányban váratlan kiadásokra tartalékolnak, ez mintegy két százalékpontos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. A megtakarítási célok közül a második legnépszerűbb a gyermek jövőjének a biztosítása: a megkérdezettek 17 százaléka - az előző méréshez képest 3 százalékponttal kevesebb - e célból tesz félre. Általános tendencia, hogy úgy a teljes lakosság, mint a megkérdezettek vagyonosabb fele egyre kevésbé tartalékol cél nélkül.
A kutatás kitért a hiteligénylők preferenciáinak vizsgálatára is. Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: 13 százalék 1,22 hitelterméket vett igénybe. A leggyakrabban lakáshitelért folyamodtak a bankokhoz, arányuk viszont júniushoz képest szeptemberben két százalékponttal, 20 százalékra csökkent.
A lakáshitelt igénylők körében - nem meglepő módon - a legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt a júniusi 21 százaléknál egy százalékkal kevesebben, személyi kölcsönt pedig ugyanennyivel többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált periódus között a hitelkártyakeretet használók, a gépkocsi- és áruvásárlási kölcsönt igénylők aránya: az előbbieké 13, az utóbbiaké pedig 11 százalékot ért el az időszak végén.