Spóroljon velünk 300 milliárdot!

A kormányzati számítások szerint 2006-ban 300 milliárd forintot hagynak az adófizetők - a háztartások és a vállalkozások - zsebében a kormányfő által hétfőn bejelentett adóváltozásoknak köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés ennyiből kevesebb pénzt oszthat szét a közintézmények fenntartására, működtetésére, fejlesztésére. A kormány szerint az adóváltozások gazdaságélénkítő hatása miatt a költségvetés bevételei csak 194 milliárd forinttal csökkennek, ez az előrejelzés azonban igencsak spekulatív.

Az adócsökkentésről szóló bejelentések hurráoptimista hangulatát némileg beárnyékolja azonban, hogy a kormányfő nem mondta meg, miből futja majd arra. Vagyis Gyurcsány nem közölte, hogy a költségvetés kiadásait milyen mértékben faragják le, hogyan karcsúsítanak, hogy az államháztartás hiánya, amelynek jövőre több mint százmilliárddal csökkennie kellene, ne növekedjen. Az Index segít a számolásban: mire is elég a közszférában 300 milliárd forint.

Rúgjanak ki százezer közszolgát?

A statisztikai hivatal adatai szerint - a 13. havi kifizetések áthúzódó hatása miatt - idén 196 868 forint volt a közszférában dolgozók bruttó átlagkeresete. Ha ehhez hozzávesszük a munkáltatót terhelő járulékterheket, akkor kijön, hogy nagyjából havi 260 ezer forintba kerül az adózóknak egy közszolga foglalkoztatása (ezúttal, noha tisztában vagyunk azzal, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a fegyveres testületek dolgozóinak illetménye között komoly különbség van, mi egyben kezeljük ezt a három csoportot).

A havi 260 ezer forint éves szinten megközelítőleg 3 millió forintot jelent, ruhapénzzel és egyéb béren kívüli juttatásokkal ez akár 3,3 millióra is emelkedhet. Vagyis körülbelül kilencven-százezer dolgozót kellene elküldeni a közszférából, és azzal máris meg lehetne spórolni 300 milliárd forintot; pontosabban az elbocsátások egyszeri költséghatása miatt ennél valamivel kevesebbet. Egy ilyen létszámcsökkentésért talán még Bokros Lajos is irigykedne: az ő pénzügyminisztersége idején két év alatt 22 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma.

A legutóbbi adatok szerint a közigazgatásban 310 ezren, az oktatásban 257 ezren dolgoztak áprilisban, az egészségügyben és a szociális ellátásokban további 222 ezer foglalkoztatott van. Ez a három ágazat az, ahol jellemzően közintézmények működnek, ezekben összesen 789 ezer munkavállalót tartanak nyilván. Egy kilencven-százezres létszámcsökkentés tehát a közszférában dolgozók 11-12 százalékának elbocsátását eredményezné.

Egy minisztérium bezárása nem is lenne elég

A 300 milliárd forint megspórolásának másik lehetséges, és fölöttébb egyszerű forgatókönyve egy vagy több minisztérium bezárása. A földművelésügyi tárca - és a minisztérium feladatainak és háttérintézményeinek - egy csapásra való megszüntetésével 326 milliárdot, vagyis a szükségesnél némileg több pénzt sikerülne megtakarítani.

Persze a blokádügyek kezelésében is igencsak jártas minisztérium teljes megszüntetése ugyanúgy nem képzelhető el, mint a honvédelmi vagy a belügyminisztériumé, holott előbbi nagyjából 290 milliárdot, utóbbi körülbelül 330 milliárdot hozna a kasszára. A HM megszüntetése esetén még 10 milliárdot elő kellene teremteni valahonnan, igaz, ehhez már elég lenne négyezer dolgozó elbocsátása a közintézményektől.

Bezárni, összevonni

Reálisabb ötletnek tűnik két kisebb minisztérium bezárása - különösen, hogy ilyen javaslatot készített Sárközy Tamás kormánybiztos. Az informatikai és hírközlési tárca (IHM) azonban csak 40 milliárd, míg a munkaügyi minisztérium (FMM) 45 milliárd forintba kerül idén, így a kettő megszüntetése összesen is csak 85 milliárd forint megspórolását eredményezné.

Ha azonban ehhez hozzávennénk az oktatási és a kulturális tárca Sárközy által ugyancsak javasolt összevonását, már sokkal közelebb kerülhetünk a 300 milliárdos megtakarításhoz. Az NKÖM 115, míg az OM 456 milliárd forintból gazdálkodhat, a kettő összevonásával, legalább 80-90 milliárd forintot minden bizonnyal meg lehetne takarítani. Igaz, az IHM és az FMM bezárásával együtt is csak 160-170 milliárd forintnál lennénk, vagyis további 130-140 milliárd forintot kellene még valahol megspórolni (ez legalább negyvenezer közszolga elbocsátását jelentené).

Be lehetne zárni a miniszterelnökséget is, ám azzal csak 166 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Az sem lenne elég, ha ehhez még az Országgyűlést is megszüntetnénk, ugyanis az is csak 66 milliárd forintba kerül évente.

Ne fizessünk az EU-nak?

Ha nem járulnánk hozzá az EU költségvetéséhez, azzal idén 210 milliárd forintot spórolnánk meg - derül ki a pénzügyminisztérium adataiból. A Magyar Tudományos Akadémia ebben az évben 46 milliárd forintot kapott az államtól, ha követnénk Kóka János gazdasági miniszter kissé szűkkeblű tudományfinanszírozási elképzeléseit, akkor innen is elvonhatnánk bátran néhány (tíz)milliárdot.

Ne támogassuk az iskolákat?

Az államháztartás egyik legnagyobb kiadási tételét az önkormányzatok jelentik: idén körülbelül 860 milliárd forintot költ az állam az önkormányzatok támogatására. Ebből csak a címzett és céltámogatások megszüntetése 64 milliárd forintnyi spórolást eredményezne, de 85 milliárdot lehetne spórolni az úgynevezett egyes jövedelempótló támogatások elvonásával is.

Még egyszerűbb lenne a helyzet, ha az állam azt mondaná, nem támogatja az önkormányzatokat az iskolai oktatás fenntartásában. A települések és a megyék erre a célra 293 milliárd forintot kapnak idén - ha az állam nem fizetné ki ezt a pénzt, lényegében máris meglenne az adócsökkentés fedezete.

Küldje el javaslatait!