Mindent visz a svájci frank

Miközben a devizahitelek állománya 2005 és 2006 nyara között eltelt tizenkét hónapban két és félszeresére, 1722 milliárdra duzzadt, a forinthitel-állomány egy év elteltével továbbra is 2700 milliárd forinton stagnál. Ez pedig éppen azt jelenti, hogy ha a svájcifrank-alapú kölcsönök a következő 12 hónapban is hozni tudják tavalyi formájukat, úgy jövőre már 50,8 százalékot birtokolhatnak a lakossági hitelállomány 93 százalékát jelentő fogyasztási és lakáskölcsönökből.

Nem gyengül a hitelfelvételi kedv

A Világgazdaság által megkérdezett bankok pedig nem tartanak a hitelfelvételi kedv őszi megtörésétől a kormányzati megszorítások nyomán. Sőt, az OTP Bank egyenesen a jelzálogfedezet mellett nyújtott szabad felhasználású kölcsönök bővülésére számít, hiszen ez a hitelfajta - a bank szerint - kifejezetten alkalmas a lakossági jövedelemkiesés pótlására. Nem számít jelentős változásra a lakossági hitelfelvételi kedvben a Erste Bank a következő hónapokban, bár a hitelintézetnél megjegyezték: elképzelhető, hogy egyes ügyfelek későbbre halasztják a tervezett kölcsönigénylést.

Az előrelátó ügyfelek várhatóan alaposan végiggondolják a megszorító intézkedések hatását, ennek nyomán a lakás- és a fogyasztási hitelek dinamikája visszaeshet - vélekednek az MKB Bank szakemberei. Ugyanakkor azt a hitelintézetnél is elismerik, hogy a csomag teljes hatása csupán jövő év elején jelentkezik. Nem érez a lakossági kölcsönigénylésnél visszaesést a CIB és a Raiffeisen sem.

Megéri frankban eladósodni

A bankok egyetértettek abban is, hogy - bár mindenkinek a saját kockázatvállalási hajlandósága alapján kell döntenie - továbbra is megéri svájcifrank-alapon eladósodni, és ezen nem változtat a svájci jegybank folytatódó kamatemelése sem. Szinte minden termékvonalon a svájcifrank-alapú hitelek a legkedvezőbbek, hiszen törlesztőrészleteik a legalacsonyabbak - közölték az Ersténél.

A forint- és frankkölcsönök teljes hiteldíjmutatója (THM) akkor lehet azonos, ha a svájci jegybank a mostani 4,5 százalékpontos kamatkülönbözethez hasonló mértékben emeli irányadó rátáját (változatlan árfolyamot és azonos marzsokat feltételezve), vagy az árfolyam a jelenlegi frankonkénti 172 forintos szintről 200 fölé emelkedik - vélekednek a CIB Banknál. Mivel az árfolyam- és kamatszinthatásokat együttesen kell figyelembe venni, egyelőre nem várható a törlesztőrészletek megemelése - tették hozzá a CIB-nél.

Olcsóbb marad a devizahitel

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint továbbra is kedvezőek a svájcifrank-alapú hitelek. A múlt csütörtöki svájci kamatemelés sem hoz döntő változást a törlesztőrészletekben, hiszen csupán szeptemberben 176 forintról 172-ig erősödött a hazai deviza frankkal szembeni árfolyama, ez a kamatemelésnél önmagában nagyobb pozitív hatást jelent. A bankok közötti éleződő verseny pedig inkább a jelenleg magas marzsokat csökkenti majd a hitelintézeteknél.