Nem divat a szakszervezeti tagság

A rendszerváltás óta a magyarországi munkavállalók szervezettségi szintje folyamatosan romlik. A felmérések szerint míg a szakszervezetek taglétszáma 2003-ban 936 ezer volt, ma körülbelül 700 ezerre tehető. A negatív tendencia nem magyar sajátosság, egész Európára jellemző - mondta Szabó Endre. A közszféra alkalmazottait tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint ennek oka, hogy a globalizáció nyomán a vállalkozások túl nagy nyomást gyakorolnak a kormányokra, így a munkavállalókra aránytalanul nagy teher hárul, amit a szakszervezetek nem tudnak csökkenteni vagy ellensúlyozni.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a taglétszám csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy az idősebb korosztállyal ellentétben a fiatal pályakezdő munkavállalók nem fogékonyak az összefogásra és idegenkednek a közös fellépéstől. Borsik szerint az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában munkajogi és munkaerő-piaci ismereteket kellene oktatni.

Borsik úgy véli, a taglétszám bővüléséhez vezetne, ha a szakszervezetek a munkavállalói érdekeken kívül mással is ösztönözhetnék a belépést. Dániában például magasabb nyugdíj jár a volt szakszervezeti tagoknak, ami igen erős motivációt jelent. A taglétszámtól függetlenül a szakszervezetek fellépése lehetne erőteljesebb, az Autonómok vezetője szerint jó példa erre Franciaország, ahol az alacsony, 7-8 százalékos szervezettségi szint ellenére hatalmas tüntetéseket, demonstrációkat szerveznek, mivel jobbak a társadalmi kapcsolataik.

Ha kizárólag a bérrel és a kollektív szerződéssel foglalkoznak a szakszervezetek, sohasem fognak megfelelő presztízst szerezni, foglalkozni kell egyéb, a társadalmat érintő kérdésekkel, például a nyugdíjasok, pályakezdő munkanélküliek és a kisebbségek helyzetével, az egészségüggyel, a környezetvédelemmel vagy például a tömegközlekedéssel - tette hozzá Borsik.

A szakszervezeti vezető szerint a sztrájkok, demonstrációk számának visszaeséséhez vezetett az is, hogy a 2000-2002 előtt lezajlott konfliktusok után középtávú megállapodások születtek, amelyek jó része még ma is érvényben van. Utoljára az Orbán-kormány idején tüntettek több tízezren a Munka törvénykönyve módosításai ellen, tavaly nyáron pedig a konvergenciaprogram munkavállalókat érintő intézkedései miatt demonstráltak 5-6 ezren.

A társadalom és a tagság jelentős részétől bírálatot kapunk azért, hogy nem lépünk fel keményebben, a szervezett akcióknak még sincs meg a kellő támogatásuk - panaszkodik Szabó. A közszférában márciusra tervezett, végül elmaradt sztrájkra a SZEF elnöke szerint meglett volna a kellő hajlandóság, de sokan visszaléptek, mert attól féltek, hogy részvétel esetén az elsők között bocsátják el őket. Az SZEF elnöke szerint problémát jelent az is, hogy Magyarországon kevés szakszervezet rendelkezik kellő nagyságrendű sztrájkalappal, így egy esetleges akció esetén nem tudják pótolni a kieső munkabért.