Őrizgethetjük a számlákat

A jövőben magánszemélyeknek a vásárlások után meg kellene őrizniük az igazoló számlát, mert azt a boltból kilépve elkérheti és ellenőrizheti az APEH – ennek magyarországi bevezetését vizsgálja a Pénzügyminisztérium a kormány döntése értelmében. A gazdaság kifehérítését szolgáló lépéssorozat tárgyalása kapcsán kapta sürgős feladatául a pénzügyi tárca, hogy vizsgálja meg az úgynevezett számlatartási kötelezettség bevezetését.

A minisztériumnak a szakmai részleteket kell kidolgoznia, azt, hogy milyen termékkörök vásárlása esetén lenne kötelessége a vevőnek megőrizni a nyugtát, milyen értékhatár felett, mennyi ideig; ennek elmulasztása milyen szankciókkal járhat, illetve milyen törvényeket kellene ehhez módosítani. Ezek mellett el kell dönteni azt is, hogy a vevőknek mit is kell megőrizniük: a blokkot vagy a számlát.

Egyelőre nem tudni, hogy őszre elkészül-e a javaslat, mindenesetre a számlatartást kötelezően előíró jogszabályokat érdemes lenne az adótörvényekkel együtt elfogadni. Ha erre novemberben sor is kerül, még ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy a rendszer működhetne is 2008 januárjától, hiszen az adóhatóságnak felkészülési időt kell biztosítani. Veres János pénzügyminiszter e témáról csupán annyit mondott, hogy a legálisan működő vállalkozások erősítése érdekében megvizsgálják: Magyarországon miként lehet bevezetni a számlatartási, -megőrzési kötelezettséget. Mint említette, a módszerre több uniós példa – köztük az olaszországi joggyakorlat – is rendelkezésre áll.

Pichler Ferenc, a minisztérium sajtófőnöke megerősítette, hogy folyik a tárcánál a munka, szeretnék a számlatartási passzust őszre elkészíteni, hogy az adótörvényekkel együtt beterjeszthessék. Cél, hogy ne csak azt lehessen büntetni, aki nem ad számlát, hanem azt a magánszemélyt is, aki nem kér. A kancellárián elmondták: ez a javaslat beilleszkedik a kormány azon törekvései sorába, amelyekkel a feketegazdaságot igyekeznek visszaszorítani. E módszertől azt várják, hogy a vevőkön keresztül lehessen rászorítani az üzleteket a legális működésre.

Kormánypárti politikusok mindezt azzal egészítették ki lapunknak, hogy a számlatartás bevezetése már régóta téma különféle beszélgetéseken, de írásos anyag még nem készült erről. Hozzátették: csak remélni lehet, hogy meglesz a politikai bátorság a bevezetéséhez. Legalább két törvényt, az adózás rendjéről szólót és az áfát szabályozót kellene megváltoztatni a szabály bevezetésének előfeltételeként – véli Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke.

Mindenekelőtt jogszabályban kellene előírni, hogy magánszemélyek részére is kötelező a számla kiadása. Ez viszont hatalmas torlódásokat okozna a pénztárnál, hiszen minden vevőnek be kellene diktálnia az adatait a számla elkészítéséhez. (A nyugta nem alkalmas a vevő azonosítására, mivel csak a vásárlás tényét igazolja, nem pedig a fogyasztó kilétét.) A szakember szerint csak egy észszerű értékhatár felett kellene ezt a szabályt bevezetni. Ám az gondot jelenthet, hogy – mivel a pénztáros nem kérheti el a személyi igazolványt – bárki bármilyen adatot bediktálhat.

Azok járnának el így elsősorban, akiknek nem érdekük, hogy az adóhivatal rájuk találjon, és firtassa – például egy vagyonosodási vizsgálat keretében –, honnan származik a nagy értékű vásárlás forrása. Az olasz példát – amely szerint az ellenőrök a boltok ajtajában kérik el a számlát – egyelőre követhetetlennek tartja Zara, aki szerint ehhez nálunk túlságosan kicsi az apparátus. Ő egyébként egy olyan megoldást is elfogadhatónak tartana, és erre egy dél-amerikai országban van is példa, hogy az adóhivatal „akciózzon”, azaz ajándékokkal ösztönözze az adózókat a nyugták beküldésére.