Magyarország továbbra is Kelet-Közép-Európa legszabadabb gazdasága – derül ki a Fraser Institute elemzéséből. A kanadai kutatóintézet évről évre kiadja a gazdasági szabadság fokáról szóló jelentését, amely az idén 141 országot rangsorol több mint negyven tényező alapján. A lista alapjául a 2005-ös adatok szolgálnak; ennél frissebb, egymással összevethető számokat nem lehetett előteremteni.
A jelentés abból indul ki, hogy ahol szabad a gazdaság – az állam nem avatkozik be a piaci folyamatokba, csupán „éjjeliőrként” biztosítja a verseny kereteit –, ott folyamatosan javul a cégek teljesítménye és a társadalom jóléte. Ez alapján biztató, hogy hazánk a ranglistán lekörözi a visegrádi és a balkáni országokat (a volt szocialista államok közül egyedül Észtország kapott magasabb pontszámot). Az aktuális 22. helyezés valamivel roszszabb a tavalyi 19.-nél, de az abszolút pontszám nem változott.
Magyarország a 7,5-es összpontszámot tekintve fej fej mellett áll Japánnal, Svéd- és Lettországgal vagy éppen Ciprussal, és hajszálnyival marad el Ausztria mögött. Az egyes tényezők közül a pénzügyi mutatók vannak legközelebb az ideálishoz: a lehetséges tízből 9,4 pontra értékelte a hazai helyzetet a Fraser Institute; ez magasabb a többi térségbeli ország – egyébként szintén igen jó – eredményénél. A külkereskedelem feltételei közül a vámok és adók szintje, valamint az exportágazat mérete szintén nagyon kedvező, ám a szabályozásokon – különösen a nemzetközi tőkeforgalom ellenőrzésén – még volna mit egyszerűsíteni.
Az üzleti törvények értékelése rendkívül egyenetlen: a bankszektor vonatkozásában szinte minden „osztályzat” tízes, ezzel szemben a munkaerő-felvétel és -elbocsátás terén csupán 4,6, az adminisztrációs terheknél 3,0 pontot kapott Magyarország. Utóbbi téren – ha csak néhány tized ponttal is – Lengyelország, Szlovákia, sőt Románia is jobb értékelést kapott. A kormányzat gazdasági szerepvállalásának mértéke azonban a térségen belül hazánkban a legalacsonyabb (6,3 pont), és a jogrendszert illetően sem kell szégyenkeznünk.