Demján szerint nem elég bátrak a politikusok

A gazdasági tárca azt tervezi, hogy a Széchenyi-kártya hitelkeretének összegét a jelenlegi 5 millió forintról 10 millió forintra emelik - jelentette be Csillag István gazdasági miniszter a kis- és középvállalkozások az Európai Unióban konferencián kedden Budapesten.

Kihívások

A kihívások nem jelentenek merőben új helyzetet a vállalkozások számára, mivel a kilencvenes évek liberalizációja óta a magyar gazdaság bekapcsolódott az európai versenybe. Alátámasztja ez az is, hogy a magyar export 70-80 százaléka az EU piacára kerül, és a termelésnek több mint 60 százalékát külső piacokon értékesítik. A kis- és középvállalkozók szempontjából az egyik legfontosabb célnak nevezte, hogy ez a réteg megerősítést kapjon az EU egységes piacán, és növekedni tudjon. Csillag István a vállalkozók helyzetét javító három fő intézkedést felsorolva említést tett az adócsökkentésről, a pénzügyi finanszírozási programok kiszélesítéséről, és a pályázatokon elnyerhető támogatásokról.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi-kártyának köszönhetően a vállalkozók eddig több mint 50 milliárd forint hitelhez jutottak. A Magyarországon bejegyzett egymillió cég közül 450 ezer sorolhatók a kkv-k közé és a szektor anyagi biztonságától megközelítően másfél millió ember sorsa függ.

Demján kritizál

Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a rendszerváltozást követő valamennyi kormányt kritikával illette a gazdaság versenyképességének növelése érdekében elmulasztott lépésekért. Sürgette az adók csökkentését és az adórendszer egyszerűsítését. A szektor problémái közül a tőkehiányt nevezte a legsúlyosabbnak, hozzátéve, hogy a bürokratikus ügyintézés és a szakképzési rendszer hiányosságai sem szolgálják a vállalkozókat.

Szerinte Magyarországon egyik oldal politikusai sem elég bátrak ahhoz, hogy a hatékony állam létrehozása érdekében jelentős lépéseket tegyenek. A reform elodázása szavai szerint hátráltatja a gazdaság versenyképessé válását. Az EU-ban az adók verseny dominál, és sürgette az élőmunka terheinek csökkentését. Elmondta: ma egy magyar alkalmazott keresete 33 százalékát kapja kézhez, ezt legalább 50 százalékra kellene emelni.

Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. vezérigazgatója, a VOSZ társelnöke elmondta: a kkv-szektor eladósodottsága ma még alacsony, mintegy 21 százalék a mérlegfőösszeg arányában. A mutató szavai szerint a jövőben növekedni fog. A szektor a bankok legjobb ügyfele lett. Elsősorban azok a vállalkozók tudnak helytállni az unió piacán, akiknek korábban is volt külpiaci kapcsolata. Hátránynak nevezte a munkaadói szervezetek széttagoltságát, a cégek alultőkésítettségét és azt, hogy a magyar vállalkozók kevés információval rendelkeznek a forráshoz jutást illetően.

Adótervek

Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára reális lehetőségét látja annak, hogy 2005-ben az éves átlagos jövedelem ne a legmagasabb adósávba kerüljön. A vállalkozókat és a kormányzati oldalt is tömörítő adóügyi munkacsoportban egyetértés született arról, hogy lehetőség szerint csökkenteni kell az élő munka közterheit. A társasági adóval összefüggésben az államtitkár szerint nem a mérték csökkentésében, hanem a beruházásokat preferáló kedvezmények szélesítésében van egyetértés.

Az adóügyi munkacsoportban Veres János szerint egyetértés van arról is, hogy az iparűzési adó jelenleg elszámolható szintjét 2005. január 1-jéig megemeljék, de eltörölni ezt az adónemet nem lehet. Az euró bevezetésével foglalkozó munkacsoportban konszenzus alakult ki a közös valuta bevezetésének ütemezéséről. "A vállalkozók, a kutatók és a kormányzat képviselői is egyetértettek abban, hogy valamikor az évtized végén történhet meg az euró magyarországi bevezetése" - mondta az államtitkár.