Építik az erőművet Szerencsen

A Hujber Ottó MSZP-közeli nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó BHD Hőerőmű Zrt. a szükséges engedélyek birtokában október 15-én megkezdte az első szerencsi szalmatüzelésű biomassza-erőmű kivitelezését. A tokaji bortermelőket tömörítő Tokaj Renaissance Egyesület korábban aláírásgyűjtésbe kezdett a beruházás ellen, és levelet írt a világörökségi minősítéseket kezelő, párizsi székhelyű UNESCO-nak is az ügyben. A tiltakozáshoz csatlakozott a Tokaji Bormívelők Egyesülete és a Tokaji Borút Egyesület is.

A szalmatüzelésű erőmű megépítése ellen foglalt állást Sólyom László köztársasági elnök is, aki közelmúltbéli zempléni országjárása során úgy fogalmazott, a beruházás csak szabályozási hiányosságok miatt kaphatott zöld utat, és bírálta a szerencsi önkormányzat eljárását az ügyben. A helyszínen azonban nem a szerencsi erőműnek kijelölt területen, hanem az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatározó vízerőmű környékén sétált. Borászok és környezetvédő szervezetek reményei szerint Tokaj lehet az új Zengő, ahol a köztársasági elnök gesztusértékű látogatása megakadályozza a környezetpusztító nagyberuházásokat.

A szerencsi szalmatüzelésű erőművet építő BHD Hőerőmű Zrt. viszont alaptalannak tartja a borászati egyesületek aggodalmait, és megtévesztőnek a tiltakozások alapjául szolgáló érveket. Közleményük szerint az erőmű kialakítása a Világörökségi Tervtanács véleményének figyelembe vételével történt, ennek eredményeképpen a létesítmény a 37-es úttól az eredeti terveknél távolabbra, a kazánházak pedig 6,5 méter mélyre kerültek, továbbá dombosítással és fásítással biztosítják, hogy az erőmű illeszkedjen a tájba. Az erőmű miatt óránként kevesebb, mint egy kamion fog érkezni Tokaj felől, a kibocsátás pedig nem gyakorol majd hatást a Tokaji borvidék mikroklímájára, állítják.

A beruházó szerint a 40 milliárd forintból épülő létesítmény 133 embernek ad majd munkát a helyszínen, és "több ezer mezőgazdaságban dolgozónak biztosít jobb megélhetést, összesen 3 milliárd forint többletjövedelem formájában". Az EU tagországok megújuló enerigatermelés növelésére vonatkozó vállalásai eredményeképpen sok ilyen erőmű fog létesülni Közép- és Kelet-Európában - hangoztatja a BHD Hőerőmű Zrt., amely több, ugyancsak biomassza-erőművek építését tervező céggel együtt tagja a tavaly alakult, Magda Sándor az MSZP-s országgyűlési képviselő által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövetségnek.

Az egyik Aranyos-völgyi szivattyús energiatározót tervező vállalkozás, a SZET Kft. tulajdonosai szintén ebbe az érdekeltségi körbe tartoznak, a vállalkozás székhelye a BHD Zrt.-hez hasonlóan azonos a Hujber Ottó által elnökölt Intertraverz Zrt. székhelyével. A közelmúltban Medgyessy Péter is megjelent egy erőműcéggel a zempléni térségben: a volt miniszterelnök tízszázalékos tulajdonosa a Mádra bejegyzett Zempléni Villamosenergia Termelő Zrt.-nek. A 100 millió forintos alaptőkéjű vállalkozás tevékenységéről még semmi nem került nyilvánosságra.

A borászok és a helyi zöld szervezetek nem hisznek a tervezett beruházások környezetbarát voltában. Szerintük a zempléni térség válaszút elé érkezett, a kérdés az, hogy Magyarország egyik legérintetlenebb régiója a természetromboló iparosodás útjára lép, vagy természeti értékeiből, a tájat fejlesztve próbál megélni. Az első szalmatüzelésű erőmű ellen november 3-ra tüntetést szerveznek Szerencsen, és egy környezetvédő szervezet értesülése szerint néhány héten belül az UNESCO szakértői is a helyszínen tájékozódnak majd a zempléni beruházásokról.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!