További Magyar cikkek
A szereplők
A tesztünkben szereplő pénzintézetek mindegyike kínál devizahitelt, de az Inter-Európa Bank csak ingatlanfedezetű kölcsönt ad, így értelemszerűen nem szerepel az első táblázatban. Kérdéseinkkel megkerestük az OTP-t is, de a banktól a cikk elkészültéig nem érkezett válasz. Első két táblázatunkban a megadott összegekhez tartozó havi törlesztőrészleteket vizsgáltuk a fejlécen jelzett kategóriák szerint.
|
A bankok sajtóosztályai szerint az utóbbi időkben egyértelműen megfigyelhető a devizahitelek térnyerése, és a novemberi-decemberi időszakban további erősödést várnak. A személyi hitelt amolyan szürke, morózus kölcsönfajtának gondolhatnánk, ám ha alaposan megfigyeljük, meglepő formai változatosságokat figyelhetünk meg. Az alapváltozat a keresetalapú forinthitel, jellemzően a havi törlesztőrészlet ebben az esetben a legmagasabb. Létezik ugyanakkor ennek a kölcsönnek euró- vagy a svájcifrank-alapú kiszerelése is.
A bankok azért választották ezeket a pénznemeket, mert kiszámíthatóak, s alacsony kamatok kapcsolódnak hozzájuk. A devizaalapú hitelek esetében alacsonyabb a havi törlesztőrészlet, ugyanakkor a kockázat magasabb, hiszen ha a forint gyengül az adott valutához képest, többet fizetünk hó végén. Igaz, hogy ha erősödik, akkor meg kevesebbet.
|
Valamivel nagyobb beruházásokra nyújthat megoldást az ingatlanalapú személyi hitel, melynél - logikusan - ingatlanunk szolgál fedezetül. Ezek ugyanúgy forint-, euró- és svájcifrank-alapúak, mint fizetéshez kötött társaik, valamivel alacsonyabb kamatok és nagyobb felvehető összegek mellett. Jó tudni, hogy a pénzintézetek nem csak házunkat, hanem termőföldünket is elfogadják zálognak.
Járulékos költségek
Persze a havi törlesztőrészletek önmagukban unalmasak, dísztelenek lennének, ezért a pénzintézetek rengeteg egyéb kiadással színesítik a képet. Kezelési költség minden esetben van, ezt beépítettük a táblázatban szereplő árakba, de nem árt tudni, hogy ennek nagysága évenként változik. Szerencsére csökken, ugyanis a megkezdett év elején fennálló adósság törtrésze adja a kezelési költség alapját.
|
Összegyűjtöttük a felmerülő, egyszeri pluszkiadásokat is. Változatos az elnevezésük (hitelbírálati vagy folyósítási díj, esetleg egyszeri kezelési költség), de összegük megtalálható a két alsó táblázatban. Ami kimaradt, az az ingatlanalapú hiteleknél felmerülő értékbecslési díj, melynek költsége esetenként változik, általában azonban harmincezer forint körüli összeggel kell számolni. Kivételt ez alól csak az MKB Bank jelent, ahol nem kell külön értékbecslési díjat fizetnünk.
Ha jövedelemalapú kölcsönt igénylünk, ne lepődjünk meg azon, hogy a bankok gátlástalanul turkálnak a zsebünkben, hiszen havi fizetésünk alapvetően meghatározza hitelképességünket. Egyes bankok havi jövedelmünk tízszeresében határozzák meg keretünket, ezt növelhetjük adóstárs és kezes bevonásával, a pontos képlet azonban szigorú üzleti titoknak minősül. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a bankok tájékoztatása szerint az evás vállalkozóknak sem kell lemondaniuk a személyi hitel lehetőségéről pusztán azért, mert nincs hagyományos értelemben vett jövedelmük.
|
Mint az a táblázatból is látszik, jelentős különbségek adódhatnak a pénzintézetek között, de adott bankon belül is. A forintalapú hitelek elvileg alacsonyabb kockázatot jelentenek, bár ismerve a jegybank és a kormány viszonyát, bármi megtörténhet. Ugyanakkor szembetűnő, hogy mennyivel magasabb a havi törlesztőrészlet, mint devizaalapú társainál, esetenként huszonöt százalékkal többet kell havonta fizetnünk, ha a forinthoz kötjük hitelünket. További húsz százalékot spórolhatunk, ha találunk egy ingatlant, amit a hitel alapjául kínálhatunk.