További Magyar cikkek
Egy G. P. Gy. monogramú magyar állampolgárnak sikerült az, ami a legelszántabb munkaügyi mediátornak sem: egyetlen mondatával közös platformra terelte a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket. Ez a mondat úgy hangzott: "Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényt alkosson a szieszta bevezetéséről?". A szakszervezetek is, a munkaadók is nemmel válaszolnának rá.
Az Index fórumában már hat évvel ezelőtt, 2001 augusztusában javasolták a szieszta bevezetését. Az egyik legerősebb érv a napközben szundikálás mellett az volt, hogy ezen szélességi körön a mi országunk a legmelegebb. A hozzászólók többsége azonban attól tart, hogy egy ilyen intézkedés csak két órával hosszabb munkaidőt eredményezne. Ennek kivédésére volt olyan javaslat is, hogy a hajnali órákban kezdődjön a munkaidő – ahol ez megoldható –, és a kora délutáni órákban már érjen is véget.
Felelőtlen politikusok felelőssége
Elvesztette a tekintélyét a népszavazás, hiszen az egy komoly dolog lenne, de ebben az esetben – vagy korábban, amikor az ingyensörről volt szó – már a kérdés feltevése is komikusnak bizonyult. De nem a kezdeményezőt kell kárhoztatni, ezért a pártok, a politikusok a felelősek, mert felelőtlenül viselkednek a népszavazások ügyében, mondta kérdésünkre Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A szakszervezeti vezető nincs egyedül ezzel a véleményével, valamennyi megszólaló egyetértett abban, hogy sok nem fontos kérdésről rendeznek referendumot, pedig az egy nagyon fontos, garanciális jogintézmény. Ezúttal külön aggályos, hogy nem tudni pontosan, mit akar a kezdeményező, mondta Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke. A kérdésből ugyanis nem derül ki, hogy kötelező vagy szabadon választható sziesztát kellene-e bevezetnie a jogalkotónak, ha a többség támogatja a kezdeményezést.
Most is lehetne
Osztja ezt a dilemmát a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is. Rolek Ferenc szerint egyébként a népszavazáson részt vevők többsége nem is támogatná a kezdeményezést, ha kötelező lenne bevezetni a sziesztát, csak akkor, ha ez egy lehetőség lenne. A szieszta bevezetése nem lenne reális, de ha mégis megtörténne, annak nemcsak a munkaadók, hanem Rolek szerint a munkavállalók sem örülnének.
Az MGYOSZ illetékese arra alapozza ezt a megállapítását, hogy a mostani munkajogi szabályozás is lehetővé teszi az úgynevezett osztott munkaidőt. "Van arra lehetőség, hogy a munkavállaló megszakítsa a munkát egy pihenőidő erejéig, majd délután hosszabb ideig dolgozzon, de tudomásunk szerint ezt szinte senki sem választja" – mondta Rolek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szieszta már azokban az országokban is visszaszorult – részben a javuló munkakörülmények, a légkondícionálók elterjedése miatt –, amelyekben komoly történelmi hagyománya volt.
Mediterrán hagyomány
A szieszta a déli, melegebb országokban számít hagyománynak, leginkább Spanyolorságban, Olaszországban, Görögországban, Horvátországban, Máltán, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ezekben az országokban a déli órákban annyira elviselhetetlen a meleg, hogy az emberek hazamentek pihenni néhány órára. A szokás annyira megerősödött, hogy nagyon sok országban a ma is hosszabb-rövidebb pihenőt tartanak a nap közepén, és csak késő délután folytatják a munkát.
Ezekben az országokban a boltok, hivatalok nyitvatartása is igazodott a sziesztához. A nagy idegenforgalmú helyek kivételével az összes üzlet – élelmiszerüzlettől kezdve a műszakicikk-áruházakig – bezárt a koradélutáni órákban. Cserében azonban este tovább voltak nyitva az Európa északibb országaiban megszokott koraesti záróránál.
Az utóbbi években egyre nehezebben tartható szokás a délutáni alvás. Spanyolországban például a gazdasági helyzet és a fokozott verseny miatt egyre kevesebben engedhették meg maguknak, hogy órákra eltűnjenek munkahelyükről – veszélybe került a szieszta. A nemzetközi multinacionális cégek megjelenése is gyorsította a szieszta eltűnését.
Jót tesz a szívnek
A délutáni alvás egyébként az egészségnek is jót tesz. A Harvard kutatása szerint – olvasható a Washington Postban – azoknál, akik legalább harminc percet pihennek napközben, harminc százalékkal kisebb a szívroham kialakulásának esélye. A kutatás alatt 23 ezer görög felnőttet vizsgáltak meg 1994 és 1999 között, ez volt az legnagyobb ebben a témában végzett kutatás. A délutáni alvás segít a stressz leküzdésében is.
Nem reális
A szieszta magyarországi bevezetése nemcsak az MGYOSZ alelnöke szerint irreális, a szakszervezetek szerint sincs szükség rá. Nem sziesztát kellene bevezetni, hanem azt kellene törvényben előírni, hogy bizonyos hőmérséklet fölött ne kelljen dolgozni, legalábbis azokban a gazdasági ágazatokban, ahol ez megoldható, mondja Horváth Lajos. Ugyanezt mondta Borsik János is, bár szerinte ezt a kérdést a munka törvénykönyvének módosításával kellene megoldani.
A munkaadók azonban még ezt sem támogatják. Rolek Ferenc szerint "lehetne ilyet" elrendelni, ennek azonban súlyos következményei lennének. "Ha komolyan veszem a hőséget, az a nyári kánikulában a munkaidőből 3-4 órát is kitesz, márpedig az senkinek nem jó, ha a 8 órás munkaidőből 4 órát pihenhet, majd délután 5-től este 9-ig ismét dolgoznia kell."
A kormány kivár
A kormány előtt jelenleg nincs a szieszta bevezetésével kapcsolatos javaslat. "A kabinet ezzel a kérdés legközelebb akkor foglalkozik, ha a téma aktuálissá válik, vagyis ha az ügyben népszavazásra kerül sor, az érvényes és eredményes lesz, és kötelezi a kormányt" – közölte kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
