A budai oldalon élnek a leggazdagabbak

A főváros budai kerületeiben és a hegyvidék városhatáron kívüli, de Budapesthez közeli kisebb településein élnek az ország leggazdagabb emberei. Legalábbis a 2001. évi összesített adatok alapján itt a legmagasabb a befizetett egy főre jutó személyi jövedelemadó (szja). A lista élén Budapest II. kerülete áll, a második helyet egy kisközség, Telki szerezte meg, míg a "bronzérem" a XII. kerületé. A városok között - a megyei jogúakat is megelőzve - Budaörs a listavezető. Szorosan a nyomában két kisebb település, Nagykovácsi és Solymár végzett. A jelek szerint tehát a legfőbb vonzerőt a minőségi zöldterület, illetve a főváros által biztosított lehetőségek és szolgáltatások együttese jelenti.

Az önkormányzat tíz százalékot sem kap

Az önkormányzatnak nem jelent egyértelmű előnyt a sok jómódú ember jelenléte - mondta a Világgazdaságnak a II. kerület polgármestere.

Horváth Csaba kifejtette: a nagyobb adót befizetők joggal várnak magasabb színvonalú helyi szolgáltatásokat, ám erre az önkormányzat nem tud elegendő pénzt biztosítani. Az szja-nak ugyanis korábban 5, az idei évtől 10 százaléka marad ott, ahol az adót befizetik. Budapesten árnyalja a helyzetet, hogy a központi költségvetés egyben utalja a fővárosnak és a kerületeknek járó összeget, amelynek elosztásáról a 24 budapesti önkormányzatnak kell megállapodnia. A forrásmegosztás bonyolult szabályozása során a kerülethez messze nem jut vissza a városrész lakóitól származó szja 10 százaléka - mutatott rá Horváth Csaba.

A XII. kerületben befolyt közel 20 milliárd forint szja-ból a forrásmegosztás keretében az idén 220 milliót, mindössze 1 százalékot kap vissza az önkormányzat - fejtette ki Mitnyan György polgármester. A helyi költségvetésben nem érzékelhető a helyben maradó adó. A polgármester szerint a főváros által készített forrásmegosztás több szempontból is elfogadhatatlan. Úgy látja: a szűkös költségvetés ellenére az önkormányzatnak jelentős a szerepe abban, hogy a kerületi népesség csökkenésével párhuzamosan a tehetősek egyre nagyobb számban választják a városrészt.

Budaörs optimista

Budaörs polgármestere optimistább a kerületi vezetőknél. Wittinghoff Tamás kifejtette: ahol felpörög a gazdaság, ott az emberek is gazdagodnak. A helyben maradó szja 10 százalékra emelése 300 millió forint pluszt jelent az önkormányzatnak. Ez arra elég, hogy finanszírozzák belőle a közalkalmazotti béremelésnek azt a részét, amelyre az állami normatíva nem nyújt fedezetet. Budaörs költségvetésének alapja azonban az iparűzési adó.

A régi lakók mellé az utóbbi években sok új család költözött ide, főként Budapestről. A polgármester nem vitatja, hogy városa adottságai különösen szerencsések, s alapvetően a zöldövezeti rész és a főváros könnyű megközelítésének lehetősége vonzotta ide a jómódú embereket. Ám úgy látja: más környező településnek is meglett volna az esélye erre a fejlődésre, ami mégis Budaörsön következett be. Ezt a polgármester egyrészt az önkormányzat gazdasági programjának tulajdonítja, másrészt annak, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az életkörülmények javítására.

Ötvenmilliós deficit Telkiben

Országos második helyezett az egy főre jutó szja tekintetében az 1800 lakosú kisközség, a Budai-hegység egyik legszebb részén fekvő Telki. Varga Mihály polgármester természetesnek tartja, hogy a kiemelkedő környezet és a főváros közelsége miatt költöznek oda a jómódú emberek, ám véleménye szerint az önkormányzat is megtesz mindent, hogy a település rendezett és vonzó legyen. Állítja: Telki ma már városi színvonalú komfortot nyújt.

Az önkormányzat tavaly 50 millió forint deficittel zárta az évet, az idén a 170 milliós folyó bevételekkel szemben 190 milliós kiadást terveznek. Telekeladásból jelentősebb forrásokhoz jut a falu, amit fejlesztésekre fordítanak. A polgármester elmondta: a vagyoneladásnak, illetve a beépítéseknek határt akarnak szabni, ezért próbálnak olyan helyi beruházásokat megvalósítani, amelyek állandó bevételt jelentenek az önkormányzatnak.