Ősztől többet adózunk

Az adócsomaghoz benyújtott közel 150, a kormány által támogatott és a képviselők által nagy valószínűséggel jóváhagyott módosító indítvány közül minden negyedik korrigálja a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. A számos pontosító beadvány mellett találunk néhány érdemi javaslatot is- - írja a Világgazdaság.

A lap emlékeztet arra, hogy szeptembertől 20 százalékos elvonás terheli a kamatnak és a tőzsdei árfolyamnyereségnek minősülő jövedelmeket. A salátatörvény beterjesztése óta eltelt három hétben eldőlt például, hogy a befektetési jegyek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tőzsdei átruházása esetén is kamatjövedelem keletkezik.

Kevesebb és nehezebben igénybe vehető kedvezmény

Lényegesen szűkül az szja-kedvezmények köre, és egyúttal szigorodik az igénybevételi lehetőség. Januártól búcsút mondhatunk a Sulinet-, a szellemi tevékenység és a felnőttképzés után járó adókedvezménynek, ráadásul ugyanez a sors vár a lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó könnyítésre. Igaz, utóbbi esetében aki az idén év végéig jogosultságot szerez, az még élhet a kedvezménnyel.

A megmaradó többi támogatás – a családi kedvezmény kivételével – bekerül a korlátos körbe: évente összesen 100 ezer forinttal csökkenthető a befizetendő adó, sőt az alkalmazhatósági jövedelemhatár hatról 3,4 millió forintra zsugorodik. A mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelemnél azonban marad a hatmilliós határ.

A VG szerint a büdzsére nézve marginális hatású, a szakszervezeteknek szánt gesztusértékű intézkedés, hogy ezentúl adómentes üdülési csekket a szakszervezet tagjának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak és nyugdíjas tagjának is lehet adni. Ugyanez vonatkozik az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékra – ezt a szakképző-iskolai és a kötelező szakmai gyakorlaton levő tanulónak is lehet adni.

Tovább drágul a munka

Szintén a magánszemélyeket érinti – és a regionális versenytársainknál amúgy is magasabb élőmunkaterheket tovább növeli – az a lépés, hogy ősztől a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot négyről hatra, majd januártól hét százalékra srófolják, emellett pedig a munkavállalói járulék is fél százalékponttal magasabb lesz a mostani egy százaléknál.

Szolidaritási és házipénztári különadók

Nemcsak a magánszemélyek, a vállalkozások adóterhei is emelkednek, részben ősztől, részben jövő januártól. Szeptember elsejétől jön a szolidaritási adónak keresztelt, az államháztartás egyensúlyát javító különadó.

Ennek mértéke a társas vállalkozások számára az eredmény négy százaléka, míg az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, illetve átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetnek négy százalékot. A magánszemélyeknek is kell majd, szintén négy százalékos szolidaritási adót fizetniük, de csak jövő januártól, és csak az éves összevont jövedelem járulékplafon fölöti része után.

A vállalatokat terheli az új, minimálisan fizetendő társasági adó, az úgynevezett elvárt adó is. Ennek az elvonásnak az alapját az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka képezi - feltéve, hogy a társaságiadó alapja egyébként nem éri el ezt a szintet.

Ugyancsak jön január elsejétől a házipénztár adója, amely az eredeti tervekkel szemben a hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat mégsem érinti. A 20 százalékos adót a napi záróegyenleg bizonyos szintje fölött kell megfizetni, ám az éves összbevétel 0,8 százaléka, minimum 300 ezer forint adómentes marad.

Kisebb bankadó

A hitelintézetek egy része más szempontból is kedvezményezettjei voltak az utolsó pillanatokban eldöntött módosításoknak. A parlamenti többség ugyanis megszavazta az állami kamattámogatások után fizetendő hitelintézeti különadó járadékkulcsának 20-ról 5 százalékra csökkentését - írja a Napi. A korábbi javaslattal szemben, amely a jelzálogbankokra rótt volna jelentős terhet, végül az állami kamattámogatásból közvetlenül hasznot húzó bankokat adóztatják, vagyis azokat, amelyek a hitelt folyósítják.

Az ilyen jellegű hitelek kamat- és kamatjellegű bevételeinek öt százaléka lesz az adó az elfogadott módosítás szerint. A módosítás révén az FHB-ra kevesebb pluszteher jut, mint a korábbi változatban, miközben az OTP fizetési kötelezettsége nem csökken jelentősen. A módosítás alapján a bankadóból 25 milliárd, míg a házipénztár-adóból legfeljebb 5 milliárd forintra számíthat a kormány, miközben az Új Egyensúly programjának három héttel ezelőtti meghirdetésekor ezekre még 50, illetve 10 milliárd forintos célokat tűztek ki.

Ipa, eho - mégis maradnak

Az új adók bevezetése mellett két régi adót a korábbi ígéretek ellenére mégsem töröl el a kormány. Az iparűzési adó az eredeti tervek szerint 2007 végéig maradt volna meg, ám úgy tűnik, 2008-tól is terhelikl ezzel a vállalkozásokat, amelyek közül több ezután minden bizonnyal mégis az Európai Bíróságtól kéri ennek - az olasz IRAP-hoz hasonlóan - uniós joggal ellentétessé nyilvánítását.

Szintén megmarad a tételes egészségügyi hozzájárulás, az eho is. Ennek összege jelenleg havi 1950 forint, amelyet novembertől töröltek volna el. A jövő januárra ígért, 3 százalékpontos munkáltatói tébéjárulék-csökkentést szintén sztornózta a kormány és a parlament, amely a 15 százalékos áfa kulcsát 20 százalékra emelte.