Tényleg elvándorolhatnak a cégek Szlovákiába?

El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! - hangzottak Gyurcsány Ferenc elhíresült mondatai az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkaadói oldal által az adóemelések ellen felhozott érvekre. A kormányfő Szlovákiával példálózott mint célországgal, és tény: az egykulcsos (19 százalékos) adórendszert bevezető ország lényegesen kedvezőbb körülményeket kínál a cégek működéséhez, mint Magyarország. Alacsonyabb a nyereséget sújtó adóteher, hiszen hiába a hazai, 16 százalékos társasági adó, ha van mellette iparűzési adó, ráadásul pedig jön a 4 százalékos szolidaritási adó. Egyes cégek számára az iparűzési adó - mivel alapja nem csökkenthető olyan mértékben, mint a társaságié - egyenesen azt jelenti, hogy egyes ágazatokban az átlagos terhelés 25 százalék körüli szintre nő a jelenlegi viszonyok között is.

A hazai adóemeléseknek lehet olyan hatásuk, hogy egyes társaságok áttelepítik tevékenységüket. Arra kifejezetten számítani kell, hogy a versenyképesség, az új befektetők ide vonzásának lehetősége csökken, de az nem megy, hogy valaki csak papíron átjelenti cégét Szlovákiába, és Magyarországon folytatott tevékenysége után egy országgal arrébb adózik - mondják egybehangzóan az adószakértők. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers és Rencz Botond, az Ernst&Young adópartnere azt hangsúlyozta kérdésünkre: a hazai adószabályozás és a gyakorlat is felkészültebb annál, mintsem, hogy ennyire egyszerűen elkerülhető legyen a hazai közteherviselés. Ha valaki a határon belül termel, szolgáltat, az nem tud a határokon kívül adózni, azért sem, mert a szlovák törvények - az uniós előírásokkal összhangban - nem alkalmasak arra, hogy azok alapján egy vállalkozás másik országban végzett tevékenysége után ott fizesse be az adót.

(Az már egy másik kérdés, hogy lehetnek olyan trükkök, amivel a nyereség mégsem itt realizálódik: ha valaki itt gyárt, de a kész terméket nem Magyarországon vagy Magyarországról (exportként) adja el, a tényleges nyereség sem itt csapódik le. Ha Ön vagy ismerőse Szlovákiába vagy másik országba készül cégével, esetleg tippje van arra, hogyan lehet és mennyire nehézséggel jár egy külföldi cég segítségével legálisan csökkenteni a hazai adóterheket, küldjön levelet!)

Elmenni lehet

Más kérdés, hogy a tevékenység tényleges áttelepítése lehetséges: ha valaki egy üzemet, gyártósorokat átvisz a határon, és Szlovákiában termel, természetesen ott adózik. Ennek már lényegesen komolyan költségei és ügyintézési terhei vannak, mintha pusztán arról lenne szó, hogy a cég székhelyét teszik csak át papíron Szlovákiába.

Társaságiadó-kulcsok néhány környező országban
Ausztria	25
Szlovákia	19
Csehország	24
Románia	16
Szerbia	10

Nő a veresenyelőny, amelyet Szlovákia velünk szemben már az elmúlt években is élvezett - mondta az Indexnek a tervezett adóváltozások hatásáról Erdős Gabriella. A szakértő úgy vélte: átmenetileg elfogadhatóak lennének a tervezett adóemelések, de egyelőre nincs érdemi információ azt illetően, hogy a kormány tényleg csak egy időre vezetné be a szolidaritási adót. Bár a név erre utalna, a törvényjavaslatban nem szerepel időpont az új adó kivezetésére, márpedig a vállalkozásoknak jelezni kéne, mire számíthatnak a közeljövőben.

Vissza a bérmunkához?

Az átmeneti emelésekkel is visszaléphetünk az elmúlt években elért gazdasági besorolásunkból - mondta Rencz Botond. Magyarországon a rendszerváltás után bérmunkát végeztettek a külföldi cégek - hangsúlyozta a szakértő. Ez azt jelenti, hogy kihasználva az itteni olcsó munkaerőt, a termelést idehozták, de az értékesítést már nem innen végezték. A készterméket visszavitték az anyaországba, és onnan adták el - akár vissza Magyarországra, akár harmadik országba. Azaz igazi nyereség és ezáltal adóalap nem nálunk keletkezett. A társasági adó csökkentése nyomán változott a gyakorlat. A jó ideig - egyebek között a környező országokban később kezdődött adóverseny miatt - versenyképesnek számító hazai adóközeg lehetővé tette, hogy sok multi az értékesítést is Magyarországról végezze, azaz a végtermék eladásának bevétele nem az anyavállalatnál, hanem az itteni leánynál jelentkezzen, és Magyarországon legyen adóköteles. Ez az előny csökkenhet az emelésekkel - emelte ki Rencz Botond.

Hangsúlyozta: miközben tény, hogy Magyarországon eddig a társasági adó minden csökkentés után nőtt az adóbevétel, ebből nem következik, hogy az adóemeléssel mérséklődik. A hatást egyelőre szinte lehetetlen pontosan kiszámolni, az azonban biztosra vehető, hogy a jövőbeni nagy profitkilátásokkal rendelkező befektetések, tervezett beruházások számára lényegesen csökken Magyarország vonzereje.

Rossz üzenet

Az adóemeléssel nagyon rossz üzenetet küld a kormány a befektetőknek, mind az eddig magyar értékként kezelt stabil környezet, mind az alacsonyabb társasági adókulcs vonatkozásában - hangsúlyozta Rencz Botond. Az emelés ellentétes a jelenleg zajló nemzetközi folyamatokkal, így még inkább szembeszökő lehet a beruházók számára. Akik ráadásul aligha foglalkoznak az emelés esetleges, egyelőre hivatalosan ki nem mondott átmeneti jellegével, és még ha meg is tennék, kérdés, hogy a bankadó kvázi fennmaradása után mennyire hinnének ebben - tette hozzá a tanácsadó.