Kevesebben kaphatnak lakáshitelt?

Az építési törvény, amely előírásai alapján kell a fejlesztőknek megépíteniük lakásaikat, valamint a kedvezményes lakáshitelekről rendelkező kormányrendelet, amely a hitelek elbírálásához ad támpontot, különbözőképpen rendelkezik arról az egészen egyszerűnek tűnő kérdésről, hogy mi számít szobának - írja a Népszabadság. A kétféle számítási módból eredő különbség a hiteligénylőt hozza hátrányos helyzetbe.

Szoba vagy csak félszoba?

Az OTÉK-nak rövidített építési törvény pontosan megfogalmazza, hogy egy lakásban legalább egy szobának 17 négyzetméteresnél nagyobb alapterületűnek kell lennie. A jogszabály előírja azt is, hogy a szoba alapterülete hat négyzetméternél kisebb nem lehet.

Ezt definiálja a lakáshitelezést szabályozó, június 16-án hatályba lépett kormányrendelet is. Csakhogy ez a jogszabály alkalmaz egy korábban nem használt fogalmat, a "fél szobát". A definíció szerint fél szoba az, amelynek nagysága 6 és 12 négyzetméter közötti.

A kormányrendelet csak a 12 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget tekinti szobának. Sőt ezt lehet még fokozni, írja a Népszabadság, ugyanis a kormányrendeletben az szerepel, hogy egy harminc négyzetméternél nagyobb szobát két szobának kell tekinteni.

A számok mögött elvész a hitel

Ezek a matematikai furfangok nyilván senkit nem hoznának lázba, ha nem e szerint nyújtanák a lakáshitelt a bankok. Ráadásul a kormányrendelet leszögezi, hogy a méltányolható lakásigény mértéke a kedvezményes hitelt igénylő és a vele együtt élők számától függ. E szerint egy, illetve két személy esetén a lakás legalább egy-, legfeljebb háromszobás lehet. Három főnél ez természetesen emelkedik, mégpedig úgy, hogy legalább másfél és legfeljebb három és fél a szobák száma.

Megtörtént, hogy egy kétgyermekes család (két felnőtt és két gyermek, vagyis négy személy) kétszobás lakást szeretett volna vásárolni. A lakás árának hatvan százalékát kedvezményes hitelből kívánták előteremteni. Az egyik szoba mérete 19 négyzetméteres, a másiké 11 négyzetméteres volt.

A bank négy beköltöző esetén kétszobás lakáshoz 15 millió forintos vételárig adhat hitelt, azonban ezt a lakást csak másfél szobásnak tekintette, amelynek átlagköltsége már csak 12,5 millió forint lehet. Nem tudtak hitelhez jutni, hiszen másfél szobás lakás esetén a lakók száma maximum három fő lehet - ír le egy konkrét esetet a napilap.

A minisztérium szerint nincs probléma

Mivel korántsem egyedi esetről van szó, Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) alelnöke nemrégiben levélben fordult Juhász Istvánhoz, a Belügyminisztérium illetékes főosztályvezetőjéhez. Varjasné azt kérte, hogy a minisztérium kezdeményezze az ellentmondás feloldását.

Az elnök szerint a lakáshitelekről szóló kormányrendeletet kellene összhangba hozni a jóval korábban életbe lépett OTÉK-kal. A főosztályvezető szerint nem probléma a probléma - olvasható a lapban. A Malosz ezért most újabb lépésre készül az ügyben, hiszen az állam által állítólag támogatni kívánt emberek egy része nem tud élni a lehetőséggel.

Harmincmillió fölött

Juhász István, a Belügyminisztérium lakáspolitikai és építésigazgatási főosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet nem tartalmaz semmiféle a szobák számától függő korlátozást a hitelnyújtásra vonatkozóan. Mint mondta: a kormányrendelet akkor tartalmaz a lakásmérettől függően korlátozást, ha a vételár meghaladja a 30 millió forintot.

Elmondta: két kormányrendelet van, amelyek eltérően definiálnak azonos fogalmakat. Az egyik szerint az állami támogatásnál a szociálpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni, az építési szabályozásnál pedig nem kell, nem szabad erre figyelemmel lenni. Az építési törvény Juhász szerint nem korlátozza a szobák nagyságát, számát, ennek végrehajtási rendelete szerint azonban a szoba nem lehet 6 négyzetméternél kisebb, és minden lakásban kell lennie egy, legalább 17 négyzetméteres szobának.

Az állami támogatás elbírálásához támpontot ad a kedvezményes lakáshitelekről is szóló kormányrendelet, amely szerint szintén létezik az úgynevezett "félszoba". Ez 6-12 négyzetméter közötti lakóhelyiség, a szobát 12 négyzetmétertől számítják. Itt további korlátozás, hogy ha a szoba nagysága meghaladja a 30 négyzetmétert, azt két szobaként veszik figyelembe. "A hitelnyújtásnál azonban a szobaszámnak, a lakásvásárlásra fordítható átlagköltségnek semmifajta jelentősége nincs a 30 millió forintos vételárig" - hangsúlyozta a főosztályvezető.