Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A szórólap nem spam

2008.04.17. 13:47
A nevünkre érkező reklámot lemondhatjuk, a kiloszámra osztogatott szórólapokat és reklámújságokat nem. Nem is tehetünk semmit, hogy megakadályozzuk postaládánk telepakolását. De, felmérések szerint úgy tűnik, a többség nem is akarja megakadályozni papírszórást. A szórólapok 83 százalékát elovassuk, 53 százalékunk pedig már vásárolt is ilyen küldemény hatására.

Kinyitjuk a postaládát és ömlik belőle mindenféle szórólap, áruházláncok akciós újságai, termékbemutató utazásokra szóló meghívók – amik között sokszor nehéz megtalálni a fontos leveleket, esetleg számlákat. Nos, a helyzet az új reklámtörvénnyel sem fog változni, a nem névre szóló küldeményeket továbbra is nyugodtan elhelyezhetik a postaládánkba.

A parlament előtt lévő jogszabályban ugyanis – a hétvégén több helyen megjelent, és az Indexen is idézett hírekkel szemben – csak a kifejezetten névre szóló küldeményekről esik szó, vagyis a direkt marketingről. A tervezett szigorítás csak annyit jelentene, hogy magánszemélynek címzetten csak akkor küldhetnek a cégek bármilyen reklámanyagot, ha ahhoz az érintett előzetesen hozzájárul. Ez a hozzájárulás természetesen bármikor indoklás nélkül (és ingyenesen) visszamondható. Ilyen esetekben az adatbázisból törölni kell az illető nevét és minden személyes adatát.

Mégis szeretjük a szórólapokat?

Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám testület főtitkára elismeri, hogy sokan nem szeretik a rengeteg szóróanyagot, de szerinte ezek népszerűek és hasznosak. A kisvállalkozások számára pedig gyakran ez a legolcsóbb mód, hogy a környéken élőkkel megismertessék termékeiket, szolgáltatásaikat.

Az első ágazati kutatás a direkt marketingról 2006-ban készült. A Szonda Ipsos reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a postaládákba érkező küldemények 83 százalékát olvassák el, a lakosság 53 százaléka vásárolt is ilyen küldemény hatására – mondta el az Indexnek Csánk László, a Direkt Marketing Szövetség főtitkára. Csak ennek hatására 260 milliárd forintot költöttek el 2006-ban, ehhez még hozzájön az áruküldők forgalma, mely becslések szerint 35 milliárd forint körül mozoghat.

Azt is megkérdezték a fogyasztóktól, hogy mennyire zavarja őket a postaládákba érkező reklámanyagok más reklámtípusokkal összehasonlítva. Kiderült, hogy míg a tévéműsort megszakító reklámokat 78 százalék utasítja el, a direkt marketinget 48 százalék elfogadja, és csak 26 százalék utasítja el, a többi közömbös. Az előnyök között a megkérdezettek megemlítették, hogy időben értesülnek a különböző akciókról, tájékozottá teszi őket a reklám. A legnagyobb hátrány, hogy nagyon sokan olvasatlanul kidobják szórólapokat, a postaládák környéke pedig tele van papírszeméttel. Külföldön erre is van megoldás: az ilyen reklámújságokat küldő cégek szelektív hulladékgyűjtőt helyeznek el a postaládák környékére, így oda lehet gyűjteni a papírokat.

A teljes piacon évi 30 milliárd forintot költenek el kampányokra a hirdetők, ebben az összegben nincsenek benne a járulékos kiadások, mint nyomdaköltség, postai díjak, telefonköltség. Magyarországon a televíziós és a sajtóhirdetések után ez a legnagyobb szelet a reklámtortában. Csánk László elmondta, hogy az elmúlt években dinamikusan nőtt a piac, a növekedés feltehetően nem áll meg.

Nem tudjuk megtiltani

Vannak azonban olyanok, akik nem szeretnének szórólapokat a postaládájukba. Ők kiírhatják ugyan, hogy nem kérnek reklámot, de az elosztótól függ, hogy ezt figyelembe veszi-e. Fazekas Ildikó szerint általában tiszteletben tartják a kérést, de igaz, hogy semmilyen lehetőségünk megtiltani a szórólapozóknak, hogy bedobják reklámanyagokat. Nincs ugyanis olyan hatóság, akihez panaszunkkal fordulhatnánk. A főtitkár szerint ennek egyik oka, hogy nehezen bizonyítható, ki dobta a postaládába az ingyenújságot – elképzelhető az is, hogy valamelyik szomszéd tette bele, aki szintén nem örült a szórólapnak.

Bezzeg a spam

Az emailben kapott kéretlen reklámleveleknél sokkal több lehetőségünk van, akár fel is jelenthetjük a spam küldőjét a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. A szankció itt pénzbüntetés (50 ezer és 500 ezer forint közötti) lehet, ha bebizonyosodik, hogy a feljelentő nem járult hozzá a reklámlevél küldéséhez. Ezen kívül ombudsmanhoz is fordulhatunk, mert az emailcím személyes adatnak minősül. Ha jelentős a visszaélés, akár a rendőrségen is fel lehet jelenteni a küldőt személyes adataink jogosulatlan használata miatt, az eljárás nyomán akár pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel is sújthatják az illetőt (ilyen esetről azonban még nem hallottunk).