Már épülnek újra a sztrádák

Ott is folytatódnak az ütemezett autópálya-építések (például az M0), illetve azok a sztrádaberuházások, ahol tavaly részben épp a rossz idő vagy a kisajátítások nehézségei miatt nem fejeződhettek be. Jóllehet még az ilyen időjárási viszonyok között sem lehet aszfaltozni, a különböző műtárgyakon lehet dolgozni.

Ahol csúszásban vannak

Eredetileg még 2006-ban kellett volna átadni az M3-as Görbeháza–Nyíregyháza közötti szakaszát, ám az építőknek meg kellett küzdeniük a talajvízzel, s erre való hivatkozással módosították a beruházóval a kivitelezési szerződést. 2006-ban kellett volna átadni a dunaújvárosi hidat is, ott viszont az árvíz késleltette a beruházást. Az M6-os M0–érdi tető közötti szakaszának átadását egyéb körülmények késleltették.

Szintén csúszott az M7-es Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakaszának átadása, részben a köröshegyi híd időközi áttervezése miatt. Az M7-es Nagykanizsa–Becsehely közötti szakaszának is tavaly kellett volna elkészülnie, ám ennek egyelőre csak a Sormás–Becsehely közötti hat kilométeres szakaszát tudták felavatni 2006-ban.

Új híd a Murán és a Dunán

Az idei tervekkel kapcsolatban arról számolt be Béni Gyöngyi, hogy előkészítés alatt van az M6-os. Ezt a gyorsutat három szakaszban, ppp-konstrukcióban tervezi megépíteni a kormányzat. A NIF részéről szintén jól előkészített az M7-es Letenye–országhatár közötti egy kilométeres szakaszának megépítése, amely valójában egy Mura-hidat foglal magában, amely révén kapcsolatot lehet teremteni Horvátországgal.

Az M0-s bővítése is napirenden szerepel, mégpedig az M1–51-es főút közötti szakaszán, ahol új Duna-hidat kellene építeni a meglévő mellé, illetve az ugyancsak meglévő pálya mellé építenének egy másikat. A kivitelezés vélhetően állandó forgalomeltereléssel jár majd, épp ott, ahol egyébként is nagyok a dugók, vagyis minden bizonnyal nagy kihívás elé néz az építtető, az építő és az autós is. Ehhez hasonlóan szintén uniós forrásból épülne az M31 gödöllői átkötése is.

Reményik Kálmán, a Nemzeti Autópálya Zrt. elnök-vezérigazgatója korábban elmondta: a nem EU-finanszírozású közútfejlesztések 2006. januári átvételét követően 2007-től már az EU-finanszírozású közútfejlesztések is a cég feladatai közé tartoznak. Nagyobb változást jelent azonban a társaság életében, hogy ugyanezen időponttól az uniós finanszírozású vasútipálya-fejlesztések beruházói és építtetői feladatai is a cég tevékenységi körét képezik majd. Ezzel a beruházási értéket tekintve a legnagyobb magyar állami infrastruktúrafejlesztő cég jön létre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!