További Magyar cikkek
Csillag István friss közleménye szerint a kormány hasonló javaslatot állított össze a befektetés feltételeinek javítására, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban. Felajánlották, hogy támogatják a telephely környéki infrastruktúra fejlesztését, közvetlen kapcsolat kiépítését az autópályával, a folyami szállítás korszerűsítését, a dunai kikötő fejlesztését és segítik a munkaerő átképzését.
Most sem jött össze
Tatabánya most sült fel harmadszor. Korábban egyszer versenyben volt egy BMW-összeszerelő üzemért, amelyet végül Lipcsében, illetve egy másik, a mostaninál egyébként kétszer nagyobb kapacitású Peugeot-Citroën gyárért, amelyet a csehországi Kolinban építettek fel.
A Nagyszombatban (Trnava) létesülő üzemben évi 300 ezer kiskocsit (Citroën C3-ast és kis Peugeot-kat) fognak összeszerelni, a termelést 2006-ban akarják kezdeni, 3500 dolgozóval.
Ugrált a korona örömében
Ez lesz az eddigi legnagyobb külföldi zöldmezős beruházás Szlovákiában A francia autógyár piaci részesedése jelenleg átlagosan 13 százalékos a közép-európai országokban, az öt évvel ezelőtti 5 százalék helyett - közölték a bejelentéssel együtt. A Peugeot döntésének hírére megugrott a szlovák korona árfolyama.
Járai, a kormány első számú közellensége
A munkaerőköltségek elmúlt két évben bekövetkezett jelentős növekedése, valamint az erős forint játszott valószínűleg szerepet abban, hogy a Peugeot-Citroën nem Magyarországot, hanem Szlovákiát választotta új közép-európai üzeme helyszínéül - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerdán az MTI-nek.
Csillag szerint a kormány által összeállított csomag versenyképes volt. Ennek ellenére mégis Szlovákiára esett a választás. Nem azért, mert a szlovák kormány jobb feltételeket kínált, hanem mert ma már jelentős az eltérés a magyar és a szlovák munkaerő költsége között. Az elmúlt két évben a kikényszerített minimálbér-emelés megdrágította a magyar munkaerőt.
Nem kedvez az erős forint
Szlovákiában - mondta Csillag István - a jegybank világossá tette, hogy támogatja a kormány külföldi beruházásokat ösztönző politikáját, és az elmúlt időszakban 200 pontos kamatcsökkentést hajtott végre. Ennek hatására a beruházók olcsóbban jutnak kölcsönökhöz, és sikerült fékezni a nemzeti valuta, a korona erősödését. Magyarországon az erős forint nem kedvez a külföldi beruházóknak.
Csillag István szerint mindebbol azt a tanulságot lehet levonni, hogy önmagában nem elegendőek a kormányzati erofeszítések, kevésnek bizonyulhat a befektetések ösztönzésére kidolgozott Okos Magyarország program, amennyiben a jegybank saját eszközeivel nem támogatja e törekvéseket.