Szarból várat - mit ér a távhő-kompenzáció?
Október 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely az eddigi szabályozást átírva minden olyan háztartásnak támogatást nyújt, amely távfűtéses lakásban él. Az országban mintegy 645 ezer, ebből Budapesten nagyjából 240 ezer olyan lakás van, amelynek a fűtését - és jellemzően a melegvíz-ellátását is - távhőszolgáltatók oldják meg; ezekben az otthonokban a becslések szerint 1,5-1,6 millió ember laknak.
A kormány számítása szerint az 1 gigajoule-ra jutó támogatás eddigi mértékét az új rendelet csaknem egyharmadával növeli. Ezt részben az eredményezi, hogy mostantól azok is kaphatnak valamennyi kompenzációt, akiknek eddig szociális okok miatt nem járt. A távhős lakások több mint felében, 340 ezerben élnek ilyen családok, ők a fűtési szezon hat hónapjára havi 1150 forintos kompenzációban részesülnek, míg a leginkább rászorulók gigajoule-onként 2184 forintot kapnak. A támogatás növekedését ugyanakkor felülírhatja, hogy október 1-jétől ismét drágul a gáz - a nagyfogyasztók 10,8 százalékkal fizetnek érte többet -, márpedig a távhőt nyolcvan százalékban gázból állítják elő a távfűtőművek, és például Budapesten a távfűtés fogyasztói árának 70-72 százalékát az energia költsége adja.
A támogatás forrását most a költségvetés tartaléka jelenti, míg januártól az energiaszektort sújtó Robin Hood-adó teremtene rá fedezetet. Ezt a 8 százalékosra tervezett adót azonban a legtöbb parlamenti párt támadja, mondván, az annak bevezetéséből fakadó többletterheket a cégek úgyis ráterhelik a fogyasztókra. A pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta: januártól nem lesz pénz a távhődíj kompenzálására, ha a parlament nem fogadja el a Robin Hood-adót.