Dől a pénz, mégsem örülünk

Az első két hónap pénzforgalmi mérlege alapján a társadalombiztosítás a tavalyinál közel 78 milliárd forinttal nagyobb járulékbevételt könyvelhetett el – derül ki a Pénzügyminisztérium által közölt adatokból. A kimutatás kedvezőbb képet mutat még az ambiciózus idei előrejelzésnél is: a tb-alapoknál januárban 10,1, míg februárban 7,2 milliárddal haladták meg a tervezettet a saját bevételek (ennek döntő részét a járulékbevételek teszik ki).

A miniszter elégedett

A járulékbevételek felpörgésével kapcsolatban elégedettségét fejezte ki Veres János pénzügyminiszter is egy tévéinterjúban. A miniszter szerint „látható a szigorú tb-ellenőrzés hatása, többen felébredtek, hogy van járulékfizetési kötelezettségük”, ami az elért többlet egyik fő magyarázata lehet. A pénzügyminisztériumtól a Napi Gazdaság lapzártáig nem kapott választ arra, hogy a járuléknövekmény milyen mértékben volt betudható a már tavaly szeptembertől érvényes járulékemeléseknek és a határozottabb ellenőrzésnek vagy egyéb tényezőknek.

Az APEH hét eleji közlése szerint az új minimum járulékalap ellenőrzéséből az első negyedévben már összejött 2,8 milliárd forint. A közel 15 ezer revízió által feltárt járulékfizetési elmaradás értéke a tavalyi év hasonló időszakához képest 46 százalékkal volt magasabb. Az adóhivatal saját közlése szerint is kiemelten kezeli a területet, azaz szigorították az idén 131 ezer forintnál kisebb összeg utáni járulékfizetések valóságtartalmát.

Növekvő terhek

Ezzel együtt a nominális járulékbevétel-emelkedés elsősorban a terhek növelésére vezethető vissza. A járulékemelések részletes költségvetési hatását ugyanakkor még a PM által összeállított konvergenciaprogram sem mutatja be, eltekintve az erre az évre várható 2 milliárd forintos nyugdíjjárulék-bevételi többlettől.

A járulékemelések várt hatását illetően így vissza kell ásnunk a tavaly júniusban meghirdetett Új egyensúly programig. Az azóta néhány ponton változott, de nagyságrendileg érvényesnek tekinthető előrejelzések szerint a járulékalap szélesítésétől 2007-ben mintegy 80 milliárd forint többletbevételt várt a kormány. A nyugdíjas vállalkozók kötelező járulékából 9, míg a munkavállalók egyéni járulékainak emeléséből újabb 220 milliárd forintos bevételnövekedést vártak. E számokat illetően időarányosan tehát már nem annyira kedvező a kép, mint amilyet az előző évvel való összehasonlítás mutatott. Igaz, itt a legnagyobb sokk, az április elsejével az egészségügyi ellátórendszerben bevezetett online járulékfizetés-ellenőrzés motiváló hatása még várat magára.

A bevételnövekedésnek az lehet a magyarázata, hogy a korábban tervezettnél várhatóan magasabb infláció miatt megugrottak a nominális fizetések is. A tavaly év végén elfogadott költségvetési törvény 6,2 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulált, ugyanakkor a makro­elem­zői konszenzus 7 százalék fölötti értéket valószínűsít. Az év elejének kereseti adatai így csak részben támasztják alá a gazdaság kifehérítésére vonatkozó kormányzati reményeket, a járulékterv teljesüléséből a megugró infláció is kiveheti a részét.