Senkit sem sanyargat a Tesco?

A kiskereskedelemben jó évtizede zajló radikális koncentrációs és centralizációs folyamatban a hazai üzletláncok megtalálták a túlélés hatékony módszerét. A pozitív példák azonban nem voltak megtermékenyítő hatással a beszállítókra. Különösen fájó az élelmiszer-termelő ágazatban a koncentrációs folyamat vontatott előrehaladása - állapítja meg jelentésében a kereskedelmi tevékenységet vizsgáló bizottság.

A testületet azért hívta életre tavaly ősszel a kormányfő, hogy - a tényleges verseny és a fogyasztóvédelem szempontjából - vizsgálja meg a kiskereskedelem, az üzletláncok, a beszállítók helyzetét, működését. A kiskereskedelemben a rangsor élén a CBA, a Tesco, a Coop és a Real áll, együttes piaci részesedésük a teljes forgalom közel 30 százalékát teszi ki. A bizottság szerint az agrárszektorban is fel kellene gyorsítani a piaci alkalmazkodásra képesebb szervezetek kialakulását. Főként képzések ösztönzésével, tanácsadói hálózatokkal, információkkal, közvetlen támogatásokkal, egyszerűsített pályázati konstrukciókkal kellene segíteni.

Nem volt visszaélés

A versenyben szükség van az állam részéről a gyengébbnek nyújtott, célzott és alkalmas segítségre, de nem vállalhatja át a kockázat nagyobb részét, és ez igaz a kereskedők és a beszállítók kifogásolt kapcsolatára is. Tény, a beszállítók kiszolgáltatottak, de - a bizottság szerint - a nagy áruházláncok mégsem élnek vissza gazdasági erőfölényükkel. A GVH jogalkalmazási gyakorlata a versenyjogi szabályoknak megfelelő: az előfordult esetekben nem volt kimutatható a visszaélés, merthogy maga az erőfölény léte sem volt bizonyítható a kereskedelmi piaci verseny sajátos szerkezete miatt.

A beszállítókat védi a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, s a kereskedelmi törvény több szakasza korlátozza a jelentős piaci erővel rendelkező vállalatok visszaéléseit. A bizottság szerint ezek célja, hasznossága, közgazdasági szakmai megalapozottsága nem meggyőző. Mivel a szabályozások még újak, indítványozza a piaci folyamatok monitorozását, feltérképezését. Ha az eredmény nem támasztja alá hasznosságukat, törlésük vagy módosításuk megfontolandó.

Érdemi civil fellépés

A bizottságnak erős fenntartásai vannak a hazai fogyasztóvédelem szabályozási és intézményi rendszerével, különösen a jogérvényesítés, a jogsértést megelőző hatások érvényesülése, s az érdemi civil fellépés fejletlensége miatt. Megítélése szerint a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek jelentős részénél az állami szerepvállalást elegendő néhány fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó előírásra szűkíteni. Más, veszélyes termékeknél a fogyasztói biztonság garantálása fontos feladat, ez gyorsabb, rugalmasabb ellenőrzést, hatékonyabb jogérvényesítési lehetőségeket követel. E területekről az állam nem vonulhat ki - szögezi le a bizottság.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!