Olyan korruptak vagyunk, mint Malajzia vagy Trinidad és Tobago

A Transparency International, a világ vezető korrupcióellenes közhasznú szervezete szerdán hozta nyilvánosságra Berlinben 2002-re vonatkozó jelentését, amelyben Magyarország 4,9 pontot kapott a nullától tízig terjedő skálán.

Az élen Finnország áll 9,7 ponttal, ami azt jelenti, hogy az elemzők csaknem teljesen mentesnek tartják az északi országot a korrupciótól. A sort Banglades zárja 1,2 ponttal.

Két hellyel visszacsúsztunk

A 2001-es jelentésben Magyarország a 31. helyen állt Tunéziával, valamint Trinidad és Tobagóval együtt, 5,3 ponttal. A TI szakemberei az MTI-nek elmondták, 2001-ben 14, 2002-ben azonban kevesebb, azaz 11 felmérés, elemzés, körkép alapján osztályozták Magyarországot, ezért a kép csalóka lehet.

A felmérések-körképek forrásai a legkülönbözőbbek lehetnek: hitelképességet minősítő intézet éppúgy, mint a térséget jól ismerő szakember, és az osztályzat inkább a nemzetközi üzleti világ véleményét tükrözi.

A szlovének jobban bíznak közhivatalnokaikban

A TI jelentésében közölték annak a felmérésnek az eredményét is, amelynek során Közép- és Kelet-Európában azt igyekeztek megtudni, hogy a lakosság mennyire tartja korruptnak a közhivatalok viselőit.

Magyarországon a megkérdezettek 54 százaléka tartja korruptnak a köztisztviselőket, és a térségben ennél jobb eredményt csak Szlovéniában mértek, ahol a megkérdezettek 42 százaléka tartotta korruptnak a közhivatalnokokat.

A jelentés Közép- és Kelet-Európával, valamint a balti államokkal foglalkozó része azt állapította meg, hogy ezekben az országokban "a korrupció jelenlegi szintje nem jelent életbevágó veszélyt a demokrácia, a közigazgatás és a piacgazdaság működésére".

Egy másik helyen az olvasható, hogy "a vizsgált időszakban ritkák voltak a nagyszabású politikai korrupció esetei".

Homályos konkrétumok

A Transparency International jelentése Magyarországgal és az esetleges politikai korrupcióval kapcsolatban Medgyessy Péter nevének említésével a tavalyi választások előtt abbahagyott Gresham-nyomozást említette, valamint azt, hogy az ellenzéki pártok gyanúja szerint a Dunaferr kiváltságos szerződést kötött kőszállításra az előző kormányfő apjával, és - név említése nélkül - emlékeztetett "a kulturális minisztérium politikai államtitkárának" ügyére is.