Zsuzsanna
-3 °C
3 °C

Szabad egy kis ötputtonyos energiafüvet?

2007.10.27. 19:24
Kapcsolódók (12)
Demonstrációt tartottak szombaton a Tokaj-Hegyalja értékeit védő borászok, környezetvédők és hagyományápolók Szerencsen, a hegyaljai világörökségi kapunál. Több százan tiltakoztak a Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó szalmatüzelésű erőmű ellen, amely szerintük tönkreteszi a tokaji mikroklímát. Biomasszatüzelésű erőmű bárhol létesülhet, aszút azonban csak itt lehet készíteni, érvelnek a borászok, akik úgy érzik, hiába kértek államfői segítséget is, kicsit magukra maradtak.

Ha ez az erőmű megépül, az gesztusértékű döntés lesz, a kormányzat jelzése, hogy mit gondol Tokajról – a Szerencsen lévő hegyaljai világörökségi kapuhoz meghirdettt demonstráció előtt erről beszélget két borász a tüntetésre megjelent több száz fős tömegben. Egyikük az a Demeter Zoltán, akinél idén tavasszal már jártunk, mivel az ötezer fős kisvárosban lévő háza előtt lévő, ötméter széles utcácska mára napi ezres nagyságrendű kamionforgalmat lebonyolító tranzitúttá változott.

Környezetterhelő bioerőmű

Ehhez jöhet még évi 20 ezer kamion, ha elkészül a szalmaerőmű, legalábbis ennyivel számolnak a tokajiak. A térségben ugyanis nincsenek gabonatáblák – ahogy a demonstráció egyik szónoka, Bihari Zoltán fogalmazott, Debrecenből Szerencsre jövetben nem látott sehol szalmahegyeket –, így az erőműben elégetendő alapanyagot 60-80 kilométeres távolságból kell majd odaszállítani. Milyen környezetkímélő beruházás az, amely ekkora kamionforgalmat eredményez? – háborognak a tokajiak, akik sok mindent nem értenek.

Képek a tüntetésről. Fotók: Barakonyi Szabolcs

Nem értik például, hogy a szerencsi önkormányzat hogyan járulhatott hozzá a beruházáshoz a tokajiak megkérdezése nélkül. A demonstráció egyik szónoka szerint a szerencsieknek egyszerűen nem volt joguk ehhez, "a világörökség egy elitklub", mondta, megjegyezve: az ilyen klubokban vannak bizonyos viselkedési normák, amelyeket a szerencsiek nem tartottak be. "Jól befűtenek nekünk", mondja valaki a tömegből, időnként elhangzik egy-egy "vesszen Gyurcsányi" rikkantás is.

A borászok a megnövekedett forgalom mellett leginkább attól tartanak, hogy elvész az az egyedülálló tokaji mikroklíma, amely az aszúsodást lehetővé tette. Ennek része a hajnalban, a délről, az Alföld felől érkező párás levegő, amely elveszhet az erőmű által termelt hő miatt – figyelmeztetett Mészáros László, a Tokaji Reneszánsz Egyesület elnöke, a tiltakozás egyik szervezője.

Borvidéki energiafű

A tokajiak azt is elfogadhatatlannak tartják, amit a létesítményt építő, az MSZP-hez kötődő Hujber Ottó nagyvállalkozó tulajdonában lévő BHD Erőmű Zrt. ajánl, hogy a kamionforgalom csökkentése érdekében a térségben kezdjenek energiafű termesztésébe. A szőlő mellett még egy monokultúra megjelenése kiszámítathatatlan hatással járna a térség élővilágára, mondták a rendezvényen többen is, miközben mi belegondoltunk, hogy milyen lenne az ötputtonyos energiafű.

A demonstrálók gondolatai hasonló utat jártak be, aszfalt aszúról, füstös furmintról, szürke muskotályról beszélt egy szónok, egy táblán pedig ismerős gondolatvilágra bukkantunk: "Tokaj szőlővesszein kormot csepegtettél". A tiltakozók – borászok és szőlősgazdák mellett környezetvédők és faluszépítők – úgy érzik, hogy Szerencsnek választania kell az iparosodás és a tokaji kultúrtáj meglévő természeti értékeinek megvédése között. Szerencs az iparosodást választotta, amivel Bihari Zoltán szerint "üveggyöngyért eladta" a Hegyalját, és Ózd, Diósgyőr, Kazincbarcika útjára lépett, márpedig "meg lehet nézni, hol vannak ezek a települések most".

Tudjuk, miféle ember

"Az egész az uniós pénzek lenyúlásáról szól: Hujber megneszelte, hogy ilyen bioerőművekre van pénz, és csak itt voltak haverjai, ahol meg tudja építeni ezt a kócerájt" - mondta az egyik tiltakozó, a mellette álló férfi ehhez csak annyit tett hozzá, hogy "persze, tudjuk mindannyian miféle ember ez a Hujber Ottó", miközben a színpadról a nem tervezett műsorszámként szónokló, kissé kapatosnak tűnő, erős kommunistázásba kezdő Imre bácsit próbálták leszedni (ő volt egyébként az, aki korábban egyet-egyet gyurcsányizott is).

Tüntetők tokajiak - kattintson!

Sikerrel, így az események visszatérhetnek az eredeti kerékvágásba, de nem tudjuk elfelejteni, hogy Bihari Zoltán mintha az általunk elkapott beszélgetésfoszlány szavaira reagált volna, "kétes céllal megjelenő, de annál pénzéhesebb befektetőkről" beszélt. Valamint arról, hogy a tokaji minden meglévőnél nagyobb biomasszaerőmű lesz, az ott felhasználni tervezett szalmák bálájól megépíthető lenne a Szerencs-Tokió tengely.

Magukra maradtak

Bodó Judit, a Tokaji Bormívelők Társaságának elnöke azt jelenti be, hogy levélben kérték Sólyom László köztársasági elnököt – ő korábbi zempléni látogatásán lényegében felemelte a szavát a Hegyalját érintő összes erőműberuházás ellen – és Gyurcsány Ferenc kormányfőt, segítse az erőmű építésének megakadályozását, annak építési engedélye ugyanis ellentétes a világörökség kezelési dokumentumával.

Mint lapunknak később elmondta, a több minisztériumba és az akadémiára is elküldött levéltől azt várják, hogy felülről is kezdődjön egy nyomásgyakorlás a beruházás ellen, mert most úgy érzik, hogy az alulról jövő kezdeményezésükkel magukra maradtak (a demonstráción egyetlen városi vagy megyei vezetőt sem láttunk – persze lehet, hogy egy-két ember jelenléte csak a mi figyelmünket kerülte el –, az egyetlen megjelent politikus az ügyben már interpelláló Demeter Ervin volt).

Tüntetés az aszúért - klikk!

A tokajiak a magyar politikusok mellett az UNESCO-ban is reménykednek, annak vizsgálóbizottságát várják. Emellett egy vezető UNESCO-tisztségviselő novemberben el is látogat a Hegyaljára, amelyet – az összes többi világörökséggel szemben – semmilyen törvény nem véd. Így létesülhetett itt már hulladéklerakó és lehetünk tranzitútvonal is, sorolja a panaszokat Mészáros László, aki szerint félő, hogy az erőmű megépítése több száz borász és a borturizmusra alapozó emberek és családjaik megélhetését, milliárdos beruházásokat tehet tönkre.

Ahol egy van, öt is lehet

Ráadásul a szalmaerőmű megépítése egy rossz precedenst is teremthet, ha ugyanis van egy erőmű, akkor könnyebben lehet még egy, meg még három vagy négy, mondják a tokajiak. Hiszen csak nemrég hárult el a – és ki tudja, mennyi időre – a szlovákiai, felvidéki Tőketerebesen megépítendő szénerőmű veszélye, és az Aranyos-völgybe tervezett három szivattyús erőmű ügye sincs még lefutva, vélik a helyiek közül többen.

A legnagyobb problémát persze most a szalmaerőmű jelenti, már csak azért is, mert annak a földmunkái – az egyelőre meglévő építési engedély birtokában – már elkezdődtek, bár a tokajiak szerint egyelőre csak ímmel-ámmal dolgoznak a munkások. A tokajiak abban bíznak, hogy az ügyészség – ahová az engedélyezés felülvizsgálatát kérő beadványukat benyújtották – gyorsabb lesz, és hamarosan felfüggeszti az építési engedélyt.

A beruházó mindenesetre hajthatatlannak tűnik. Néhány napja Berecz János, a BHD felügyelőbizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta: a mintegy 40 milliárd forintba kerülő, 50 megawatt teljesítményű erőmű "környezetvédelmi, vidékfejlesztő beruházás, Magyarország legmodernebb biomassza erőműve lesz", amely "nem veszélyezteti sem a borvidéket, sem a világörökségi címet". A tokajiak még ez utóbbiban sem biztosak, mert tudják: bár a már sok problémát okozó joghézagok miatt az UNESCO-nak sincs túl sok mozgástere, azt megteheti, hogy elveszi a világörökségi címet a térségtől.

Bár ettől az aszú és a kultúrtáj még nem menekül meg.