Toronyházakkal rajzolná át Budapest nyugati kapujának sziluettjét a Futureal az Akron-csoporttal közösen a leendő kelenföldi intermodális csomópont közelében. A 250 millió eurósra tervezett ingatlanfejlesztés keretében 4-6 tornyot építenének az M1-M7 bevezető szakasza mentén, a most készülő, társadalmi vitát kezdeményező koncepciótervben egy 150 méter magas épület is szerepel - mondta Futó Gábor. A Futureal-csoport vezérigazgatója szerint a jelenleg engedélyezett 45 méteres maximális magasság nem alkalmas egy ilyen kulcsponti térség városképét meghatározó sziluett kialakítására, ezenkívül az így elérhető nagyobb zöldterület is a magasházak mellett szól. A kelenföldi városközpont átalakulásával szorosan összefüggő beruházás mintegy 100 ezer négyzetméterrel gazdagítja majd a dél-budai irodakínálatot, ez a teljes városfejlesztésnek mintegy 15 százalékát teszi ki. Az alapvetően előbérletre koncentráló beruházás első ütemének kivitelezését kedvező esetben 2009-ben kezdik, az első épület átadása optimális esetben 2010-re várható.
A beruházó partner, az osztrák Akron eddig 300 millió eurót fektetett be Magyarországon, elsősorban logisztikai és irodaberuházásokba. Gerd Gaiswinkler vezérigazgató szerint évente egy-két saját fejlesztést, további iroda-, illetve lakásépítéseket és két-három, magas hozzáadott értéket képviselő projekt megvásárlását tervezik hosszabb távon.
Az építészeti minőség nem az épület kiterjedésének irányától függ - kommentálta a tervet Fegyverneky Sándor országos főépítész. Egy város dinamikájának a szimbóluma lehet a toronyház, nem véletlen, hogy a környező országok fővárosaiban már születnek ilyen épületek. Az építészeti innovációs versenyben pedig Budapest sem maradhat le - hangsúlyozta Fegyverneky, aki a magasházak ökológiai előnyeire is felhívta a figyelmet. A toronyházak ma már olyan rejtett turbinarendszerrel működnek, amelyek a szél energiáját hasznosítják.