Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Tudatos a magyar vásárló, csak alulinformált

2008.04.03. 13:45
A magyar vásárlók döntő többsége előnyben részesítené az importáltakkal szemben a hazai termékeket, de csak egytizedük hiszi, hogy egyértelműen meg is tudja különböztetni egymástól a kettőt - derül ki a TNS Hungary és a OmnicomMediaGroup közös tanulmányából.

A fogyasztó zavarát jól mutatja, hogy a Kékkúti Ásványvizet a reprezentatív kutatásban részt vett ötszáz ember 51 százaléka azonosította magyarként, míg a Theodora Quelle (ugyan ezen márka másik neve) kétharmaduk szerint külföldi. Árulkodó a Soproni és a Dreher magyar gyártású sörök besorolása is. Mindkét gyár nagy nemzetközi cégek birtokában van, a megkérdezettek többsége viszont a Soproniról úgy tudja, magyar, míg a Dreher csak hatoduk szerint hazai.

A felmérést végző intézetek egy kitalált márkával tesztelték, mekkora jelentősége lehet a magyar hangzású elnevezésnek a nemzetiségi besorolás során. A "hortobágyi krémdesszert" az előzetes várakozásoknak megfelelően meg is kapta a magyar címkét.

A kutatás azon túl, hogy ismerős márkák besorolására kérte a 15 év feletti válaszadókat, azt is megpróbálta felmérni, milyen előnyökre számíthatnak a magyarként azonosított termékek, és milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben a fogyasztóknak. Nagy volt az egyetértés a megkérdezettek körében, hogy mindenképpen arra törekednek, hogy magyar terméket vegyenek. Állításuk szerint így is cselekednek mindaddig, amíg a hazai árucikket nem érzik gyengébb minőségűnek a külföldi konkurencia termékénél. A magyar név azonban kötelez. A megkérdezettek nagy többsége ugyanis elvárja, hogy az országban készítsék el reklámfilmjüket is a magyar cégek.

Általánosságban nem feltétlenül érezzük rosszabbnak a hazait, és hajlandóak lennénk akár támogatni is a saját gazdaságunkat mindennapi forintszavazatainkkal. Ugyanakkor nehezebben azonosítja be a fogyasztó, mitől magyar egy márka, leginkább a tradíció ad támpontot ezen a téren. A név szerepe pedig vélhetően jelentősebb, mint ahogy azt a válaszadók gondolják. A megkérdezettek a hagyományosan erősebb hazai iparágakban feltételezik a saját brandet, így például műszaki cikkek esetén jobban megbékélnek egy nemzetközi produktummal. A fogyasztó értékeli, sőt megtisztelőnek veszi, ha egy márka ügyel a kultúránkra, akár névválasztással, vagy hazai(nak tűnő) reklámokkal. Utóbbinál talán a látszat meggyőzőbb is lehet számára, mint a puszta tények.