Isten pénze sem elég

Az idei év legnagyobb kérdése, hogy négy kudarcos év után sikerül-e kordában tartani a költségvetési folyamatokat, hogy teljesül-e az államháztartás előzetes megcélzott hiánya – olvasható a március elsején, a Kopint-Datorg korábbi kutatói által létrehozott Kopint-Tárki (KT) Zrt. idei első negyedéves konjunktúrajelentésében. Palócz Éva vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy korábban azt mondták: a deficit teljesíthető, mert reálisak a tervezett bevételek, és tarthatók a kiadások.

Most azonban kétségesnek tartják, hogy sikerül-e tartani a hiányt. A vezérigazgató emlékeztetett arra: három hónap alatt úgy jött össze az egész évre tervezett deficit fele, hogy a hiány mindössze 30 milliárd forinttal volt alacsonyabb a tavalyi rekordhiány első negyedéves értékénél. A Kopint ugyanakkor nem adott saját deficitprognózist, a vezérigazgató erről azt mondta, a hiány alakulása a kormány döntéseitől függ. Ha nincs kormányzati beavatkozás, akkor az "Isten pénze sem elég", fogalmazott Palócz.

A problémát elsősorban a központi költségvetés jelenti. Az egész évre tervezett kiadások csaknem 20 százaléka teljesült már az első két hónapban (márciusról még nincsenek részletes adatok), míg a bevételeknek csak 16 százaléka folyt be a büdzsébe. Nem sokkal jobb a tb-alapok helyzete sem, a társadalombiztosítás hiánya már elérte az egész évre tervezetett.

Költenek, de mire?

A legnagyobb gond a költségvetési szervek működési kiadásaival van. Ezek két hónap alatt 200, az első negyedév alatt 300 milliárd forinttal haladták meg március végén a tavalyi szintet. Az első kéthavi 200 milliárdból 150 milliárdot a működési költségek tesznek ki, amiből a Kopint-Tárki szakértői szerint csak 100 milliárd forintnak van érthető magyarázata – a 13. havi fizetések januári folyósításának –, a további 50 milliárd, valamint a márciusi újabb 100 milliárdos túlköltés okait viszont nem látják a kutatók.

A túlköltekezés azért is meglepő, mert a KT Zrt. előrejelzése szerint a közösségi fogyasztás idén 7, majd az idei visszaesés után jövőre további 5 százalékkal fog csökkenni. A kutatók azt várják, hogy a második félévtől elkezdődik a lakossági fogyasztás csökkenése is, az első félévben ugyanis azt főleg hitelekből tartották szinten, márpedig a keresetkiesést pótló hitelekben rejlő lehetőségek végesek.

A háztartási megtakarítások tovább csökkennek: bár a lakossági megtakarítások és az eladósodottság egyenlege még mindig 500 milliárd forint fölötti szinten van – miközben 2003-ban nullán volt –, azonban a múlt évet még 1000 milliárdnál kezdte az ország. Az eladósodottság részben azzal magyarázható, hogy – a Tárki lakossági konjunktúratesztje szerint – az emberek még mindig viszonylag jónak tartják saját anyagi helyzetüket (sokkal jobbnak, mint az országét), így mernek hitelt felvenni.

Nagyobb inflációt várnak

A konjunktúrajelentésből kiderül: tovább nőttek a kutatók inflációs várakozásai. Míg tavaly októberben még csak 5,8, majd decemberben 6,4 százalékos áremelkedést vártak az elemzők, a mostani konjunktúrajelentés már 6,8 százalékos éves átlagos inflációval számol. Palócz Éva lehetségesnek nevezte, hogy ezt még további néhány tized százalékponttal emelni kell. Az ipari termelésre vonatkozó előrejelzést 7-ről 9 százalékra emelték, amit elsősorban a növekvő exportlehetőségekkel magyaráznak.

A kutatók továbbra is 2,8 százalékos GDP-növekedést várnak, amit a magán- és a közösségi fogyasztás visszaesése mellett az export bővülése ellensúlyozhat. A mostani konjunktúrajelentés már 13,5 százalékos exportbővülést vár, míg decemberben még csak 10,5 százalékot jósoltak a kutatók. Ezzel párhuzamosan az import alakulására vonatkozó előrejelzés is változott, 6,2 helyett 9,5 százalékos növekedést, továbbá 1 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt prognosztizálnak.

A konjunktúrajelentésben most először 2008-as prognózisok is megjelentek. A KT jövőre 3,2 százalékos GDP-bővülést vár a belföldi felhasználás 0,7 százalékos növekedésével, 11 százalékos export- és 9,5 százalékos importbővüléssel. Az infláció jövőre rekordalacsony lehet, a 3,5 százalékos előrejelzés még a 205-ös 3,6 százaléknál is alacsonyabb áremelkedést jelent.

Helyünk a világban

A Kopint prognózisainak romlását a nemzetközi adatok is indokolják. Európai kitekintésben továbbra sincs jó helyzetben hazánk. A térségben az átlagos GDP-növekedés 6 százalék volt 2006-ban, Magyarország a 4 százalék körüli eredménnyel sereghajtó. Ennek fényében nem meglepő, hogy az egy főre jutó vásárlóerő-paritás alapján felállított rangsorban 2008-ra Szlovákia is megelőzi hazánkat – és közel kerül Portugáliához, amelyet Szlovénia és Csehország után tavaly Észtország is megelőzött.

Nemcsak a gazdasági növekedésben vagyunk sereghajtók, hanem a foglalkoztatásban is. Tavaly az európai országok közül hazánknál csak Franciaországban bővült lassabban a foglalkoztatás, míg az új EU-tagoknál (nemcsak a velünk egy időben csatlakozottaknál, hanem Romániában és Bulgáriában is) jelentősen visszaesett a munkanélküliség.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a balti államokban és Romániában több mint tízszázalékos mínuszt mutat, hazánk ebben a rangsorban a csehek és a lengyelek után a harmadik legjobb helyzetben van. A balti államokban ezt – akár magának a gazdaságnak a szárnyalását – elsősorban a lakossági fogyasztás szédületes expanziója okozza, mondta Bartha Attila, a Kopint kutatója, aki szerint a stabilitás megbomlásának közelébe kerültek ezek a korábban éllovas országok.