Máris puhult az adócsomag

Egy hét is elég volt ahhoz, hogy a több hónapnyi koalíciós huzavona után augusztus végére megszületett jövő évi adótörvényterveket elkezdjék felpuhítani – erről tanúskodnak a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent jogszabálytervezetek. Lapunk múlt szerdán elsőként ismertette a szaktárcánál elkészített 2008-as adócsomagot, azóta pedig heves támadások érték a kormánypártokat és a minisztériumot néhány elképzelés miatt. A PM nyilvánvalóan felsőbb utasításra a nagy sajtóvisszhangot kapott tervek közül néhányban visszavonulót fújt, vagy legalábbis felhigította a törvénytervezetet.

Visszatáncoltak a luxusadóban

Egyik ilyen pont a luxusadóra vonatkozó szabályok. Az Index által múlt héten megismert anyag értelmében jövőre ugyan továbbra is a 100 millió forint számított érték feletti lakások és üdülők tulajdonosainak kellene leróni ezt a fél százalékos terhet, ám már nem a 100, hanem az 50 millió forint feletti rész után. Azóta azonban ezt a passzust kivették, így jövőre annyi változás lesz a luxusadónál, hogy nemcsak a magánszemélyek, hanem a szervezetek, vállalkozások is az adó alanyai lesznek. A visszatáncolás mögött az állhat, hogy pár héttel ezelőtt még az 50 milliós határt vitatták meg a szocialisták és szabad demokraták képviselői, ám végül elálltak ettől. Ezért marad a jelenlegi 100 milliós limit és az afeletti rész után kiszabott adó.

Azt azonban a mai napig sem korrigálták, hogy 2009-től joga lesz az önkormányzatnak százalékos építményadót kivetni ugyanarra a lakásra, mint amelyikre szintén százalékos luxusadót ró ki.

És a lakásértékesítés szabályainál

A másik felpuhított terület a telkek és új lakások értékesítésekor alkalmazandó áfaszabály. Egy héttel ezelőtt még úgy volt, hogy az építési telkek és két évnél nem régebbi, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakások adásvétele minden esetben áfaköteles lesz, vagyis akár magánszemély, akár vállalkozás, szervezet értékesít ilyen ingatlant, az után áfát kell felszámítani - cserébe az annak felépítéséhez, karbantartásához kapcsolódó áfát levonhatja. Veres János pénzügyminiszter a tegnap már jelezte a bírálók hangos szava hallatán, ennél az előírásnál elképzelhető, hogy engedékenyebbek lesznek.

És lőn, a PM honlapján közzétett tervezet már megengedőbb. Csak akkor kell majd áfát felszámítani a szóban forgó ingatlanok eladása után, ha azokat sorozatban teszi az illető vagy a vállalkozás. Ez azt takarja, hogy ha két éven belül legalább négy ingatlantól szabadul meg a tulajdonos, akkor már áfaköteles lesz az értékesítés, de csak a negyedik és afeletti építési telek, új lakás esetén. Ha az áfakötelezettséget keletkeztető értékesített ingatlan eladása után legalább három évig nem ad túl újabb ingatlanon, akkor minden újraindul, vagyis a minimum három év kihagyással értékesített telek, új lakás áfamentes lesz.

Ennek a feltételnek van egy alternatívája is, ami nem darabszámhoz köti az áfakötelezettséget, hanem értékhez. Ha az ingatlan legalább 15 millió forintért cserél gazdát, akkor áfát kell felszámítani, illetve ha többet ad el két éven belül a tulajdonos, és a valahanyadikkal éri csak el a 15 milliós határt az ingatlanok összértéke, akkor a limit átlépéséért felelős ingatlan után kell leróni a 20 százalékos áfát. Itt is él a hároméves szabály, vagyis ha a 15 milliós korlátot elérő adásvételek után legalább három esztendő eltelik a következő ingatlan értékesítéséig, akkor újraindul az értékhatár.

Nagyobb lesz a bünti

A kilúgozás mellett vannak olyan pontok is, amelyet újonnan épített be a PM a kormány elé szeptember végén kerülő jogszabályjavaslatba. Ezek a fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem jegyében építenék be az adózás rendjéről szóló törvénybe. Az APEH által kiszabható mulasztási bírság maximális mértéke magánszemélyek esetén az eddigi 100 ezer forintról megduplázódna, más adózóknál 200 ezer helyett félmillió lenne. Vagyis ha későn adjuk be az adóbevallásunkat, a cég akár egy nappal lekési az adatszolgáltatási határidőt, akkor legfeljebb ekkora büntetéssel szembesülhet - persze az állami adóhatóság mérlegelési lehetősége megmarad.

Eddig nem volt megkülönböztetés a mulasztási bírság terén a feketefoglalkoztatók, számlát nem adók, árut nem törvényesen beszerzők és a többi szabálytalankodó között, most azonban lesz. Előbbieknek 1 millió forintja bánhatja, ha a revizorok rajtakapják őket a csaláson. Sőt mi több, a számlát, nyugtát nem adó alkalmazottat is megbírságolhatják majd, minimum 10, maximum 50 ezer forint erejéig.

Érintőlegesen ide kapcsolódik, hogy a jövedéki bírságok is jelentősen emelkedenek. A törvénykerülő magánszemélyeknek 20 helyett 30 ezret kell fizetniük, másoknak pedig 100 helyett 150 ezret.

A feltételezhetően fiktív cégeknek eddig három hónapjuk volt az adószámuk felfüggesztésétől arra, hogy bizonyítsák, valóságos adóalanyok. Most ez az idő megfeleződik. Ráadásul a jövőben már az önkormányzati adóhatóság is alkalmazhatja ezt az eszközt a céggel szemben.

Alkotmányellenes adószabálynál visszajáró pénz

Vannak olyan kisebb változtatási javaslatok is, amelyeket eddig lapunk nem ismertetett, de bizonyos csoportok számára érdekesek lehetnek. Ilyen, hogy a lakáseladás esetén az így szerzett jövedelmet kell leadózni - már amennyiben az új szabályok szerint az eladásra a szerzéstől számított 5 éven belül kerül sor. A jövedelmet pedig ingatlan eladási értéke és a szerzéskori értéke közötti rész jelenti, ami az értéknövelő beruházás költségével még korrigálható. Most még lehetőség van arra, hogy ha a szerzéskori értéket nem lehet megállapítani, akkor az adózó az eladási ár 75 százalékában határozza meg a szerzéskori értéket és így az eladási ár egynegyede - mínusz a már említett költség - lenne az adóköteles jövedelmet. Januártól azonba a 75 százalékos szabálynak búcsút mondhatunk.

Eddig nem szabályozta a törvény azt, hogy mi van, ha egy adószabályról utólag bebizonyosodik, hogy az az uniós jogba vagy a magyar alkotmányba ütközik, ezért pedig visszamenőleg visszajár az adó az azt befizetőknek. Nos, az adó valóban visszajár, mégpedig a jegybanki alapkamattal növelt késedelmi pótlékkal.

Kedvezőbbé válik a személyi jövedelemadó-törvény a nyugdíjas alkalmazottak számára. Ezentúl már a részükre adott utazási bérlet adómentes természetbeni juttatásnak fog minősülni.