Pánik a magyar állampapírpiacon

A pánik jelei mutatkoznak a magyar állampapírpiacon, rendkívül ideges a hangulat. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó egyik állampapírpiaci szakértő szerint egyenesen vészhelyzet van a piacon, a likviditás lényegében megszűnt - ha lennének is adásvételek, azok irreálisan magas hozamszinten köttetnének.

A felfokozott hangulatot jól tükrözi, hogy az állampapírpiaci vételi és eladási oldal közötti hozamkülönbség jelentősen tágult. Az 5 éves papír jegyzése irreálisan magas hozamszintet jelez: 9,70/9,20 százalék körül volt délelőtt 10 órakor, a 10 évesé 9,00/8,50 százalék körül mozgott.

Külföldről indították el a dominót

A fejlemények hátterében hazai és külföldi okok egyaránt meghúzódnak. Tegnap a globális állampapír- és részvénypiacokon újabb eladási hullám söpört végig. Az Egyesült Államok gazdaságáról kedvezőtlen hírek láttak napvilágot, csakúgy, mint újabb hitelpiaci intézmények bedőléséről. Ezek összességében a kockázatkerülési hajlamot erősítette fel a világ pénz- és tőkepiacain, így a befektetők kötvényektől, állampapíroktól, részvényektől szabadultak meg és a biztonságosabb eszközökbe tették pénzüket.

Távolról sem tehát csak a magyar piacot érinti az igen rossz állampapírpiaci helyzet: a lengyel kötvényhozamok mintegy 10-20 bázisponttal, vagyis 0,1-0,2 százalékponttal emelkedtek ma. A török piac sínylette meg eddig a leginkább a kockázatkerülő hangulatot: tegnap reggel óta mintegy 100 bázisponttal ugrottak a hozamok.

A fejlett európai kötvénypiacokon is romló a helyzet, a likviditás csökken. Tegnap Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró bevezetése óta (1999) nem tágult olyan nagyra, mintegy 60 bázispontra a 10 éves olasz államkötvény hozamtöbblete az Európában legbiztonságosabbnak tartott némethez képest. A portugál, spanyol és görög állampapírpiacon is csökken a likviditás, amely emelkedő hozamokkal párosul.

Mi is tehetünk róla

A magyar állampapírpiacon a helyzet drámaibbnak tűnik piaci szereplők elmondása szerint. Ez pedig belföldi okokkal magyarázható. A gazdaság lényegében stagnál, ez pedig magas inflációval párosul. Akkor pedig, amikor a befektetők papírjaiktól szabadulnak, nagyobb arányban válnak meg a gyengébb mutatókkal rendelkező országok, így most hazánk kötvényeitől, állampapírjaitól, a magyar tőzsdén forgó vállalatok részvényeitől.

A hazai inflációs aggodalmak miatt az elmúlt hetekben egyre intenzívebbé váltak a kamatemelési várakozások. Ezt jól jelzi például a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamának jelentős eltávolodása az aktuális jegybanki irányadó rátától. A tegnapi 3 hónapos referenciahozam 8,26 százalék volt, ami 75 bázispontos kamatemelés árazását jelzi 3 hónapon belül. Az MNB monetáris tanácsa legutóbbi kamatmeghatározó ülésén a forint sávjának eltörléséről határozott csak - egyetértésben a kormánnyal -, de az irányadó kamatot nem emelte.

Üléseztek?

Ilyen ideges hangulatban pedig könnyen szárnyra kapnak pletykák. A Portfolio.hu úgy értesült, hogy az MNB ma rendkívüli kamatdöntő ülést tart/tartott. Egy másik kötvénykereskedői forrásból pedig úgy értesült, hogy az MNB a Pénzügyminisztériummal és az Államadósság Kezelő Központtal közös rendkívüli ülést tart/tartott ma.

Mindkét információt azonban mind a jegybank, mind pedig a PM cáfolta. Nem tartott rendkívüli kamatdöntő ülést az MNB, nem volt rendkívüli MNB-ÁKK ülés sem, illetve a jegybank nem interveniált és nem is tervezi az állampapírpiaci folyamatokba való beavatkozást - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak Iglódi-Csató Judit, a jegybank kommunikációs vezetője. A közös ülés tényét cáfoló nyilatkozatot adott a Portfolio.hu-nak Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke is, aki azt elismerte, hogy az ÁKK szakértői jártak az MNB-ben, de teljesen más volt a megbeszélés témája.