Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A kevés fogódzó, ami rendelkezésre áll, azt mutatja, hogy a magyar gazdaság egésze akár a bruttó hazai termék 1 százalékát is elbukhatja évente az euróbevezetés csúszása miatt.
Ágazati szinten már jóval nehezebb előrejelzésbe bocsátkozni: egyes szakértők mindenesetre úgy vélik, hogy a piac átrendeződése sokkal erősebben köthető az EU-csatlakozáshoz, mint az euró majdani bevezetéséhez: az addig kialakuló erőviszonyok lényegesen már nem fognak változni. A lakosság elsősorban az árak átállításakor várható kerekítések révén nyer majd személyes tapasztalatot az új pénzről, de a korábbi példák alapján ez ellen is fel lehet készülni.
Mérlegelés érdemlő körülmény, hogy ötéves távlatban nagyobb átlagos gazdasági növekedést produkáltak azok az uniós tagállamok, amelyek nem tagjai az eurózónának, illetve az ERM-2 rendszerhez nemrég csatlakozott államok is a kritériumok enyhítését sürgetik.
Az árstabilitással lehet gond az ERM-2-ben
A tavaly májusban európai uniós tagállammá vált tíz ország közül Észtország, Szlovénia és Litvánia már 2004. június végén belépett az eurózóna előszobájának számító ERM-2-es árfolyamrendszerbe, 2005 májusában pedig a ciprusi, a lett és a máltai deviza középárfolyamát is rögzítették az euróval szemben.
Az ERM-2-es rendszerrel mindössze fél éve együtt élő országok esetében még nehéz hosszabb távú következtetéseket levonni, de a három 2004-ben csatlakozott állam tapasztalatai azt mutatják, hogy az árfolyamrendszerbe való belépés elsősorban az árstabilitási kritérium teljesítését nehezíti meg.
A magas költségvetési hiányal küzdő visegrádi országokkal szemben ugyanis a balti államok és Szlovénia számára a magas infláció lehet akadálya az euró minél gyorsabb bevezetésének,
Elemzők szerint paradox módon részben épp az ERM-2-es rendszer az oka, hogy ezekben az országokban a legkevésbé az inflációs nyomáson sikerült úrrá lenni, bár a fogyasztói árak növekedése az esetek többségében nem tekinthető kezelhetetlennek.
Az augusztusig eltelt 12 hónap alatt Észtországban átlagosan 4,1, Litvániában és Szlovéniában pedig 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, ami ugyan magasabb az eurózóna átlagánál, de nem esik túl messze a maastrichti szerződésben áttételesen meghatározott szinttől.
Algirdas Brazauskas litván kormányfő mindeközben jelezte, hogy országa kérni fogja a belépési követelmények enyhítését, és feltehetően így tesz majd Lettország vezetése is, ugyanis augusztusban itt uniós rekordnek számító 6,9 százalékos inflációt regisztráltak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
