Erősödnek a magyar üzletláncok

A két évvel ezelőtti 10-ről 14 százalékra növekedett 2003 első 10 hónapjában a láncba szerveződött kis élelmiszerüzletek piaci részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából. A GfK Hungária Piackutató adatai szerint ezek a bolthálózatok négy év alatt csaknem megháromszorozták részesedésüket és dinamikus erősödésüknek köszönhetően az üzletláncok - ideértve a multinacionális társaságokat is - 69 százalékban részesültek a napi fogyasztási cikkek 2003 első tíz hónapjában mért 1594 milliárd forintos forgalmából.

Négy üzletlánc a top 10-ben

Közép-Európában Magyarország az egyetlen, amely négy hazai tulajdonú üzlethálózatot mutat fel a kereskedelmi top 10-ben. Az adatok szerint a jórészt önálló kisboltokat tömörítő Reál Rt. és a Honiker beszerzési társulás mellett leginkább a Co-op Hungary Rt. és a CBA bolthálózata javított pozícióján. Utóbbinak 900 üzlete van ország szerte, a láncok közül ez a legerősebb a fővárosban.

Tavaly az első féléves adatok szerint a háztartások 44 százaléka vásárolt legalább egyszer CBA-üzletben, míg 2002-ben csak 33 százalékuk. A Co-op 1900 üzlettel működik, tavaly az első félévben a háztartások 56 százaléka vásárolt legalább egyszer Co-op-boltban, míg két éve 52 százalékuk. A Co-opra jellemző, hogy az ország keleti felében erős, ebből adódóan a cég a kisebb keresetűeket célozza meg, így a vevőköre is ezen háztartásokból tevődik össze. Ugyanakkor a CBA-nál a magasabb keresetűek a felülreprezentáltak, ám érdekesség, hogy az üzlethálózat vásárlói között az országos átlagnál nagyobb mértékben találhatóak meg az alacsony jövedelműek is.

A GfK számításai szerint egyébként 2003-ban a hipermarketláncok már kevésbé növekedtek, mindössze egy százalékkal tudták növelni piaci részesedésüket 2002-höz képest. A szupermarketek és a diszkontok stagnáltak, míg a cash & carry üzlettípusok némi piacot veszítettek a napi fogyasztási cikkek értékesítésében.