Bukik a kormány, ha jön a vagyonadó?

A magyar államkincstár adó-, illeték- és járulékbevételeinek 2,3 százaléka származott vagyonnal kapcsolatos elvonásokból 2005-ben a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet (OECD) jelentése szerint. Az elmúlt tíz évben emelkedett a vagyoni típusú adók aránya, de még mindig messze elmarad a fejlett országok 6 százalékos átlagától.

Hazánkban a vagyont terhelő elvonások többségét illeték formájában szedik be, aminek a legnagyobb hátránya, hogy nem tervezhető előre nagy biztonsággal – vélekedik Gyöngyösi Márton, a KPMG asszisztens menedzsere.

Az illetékek a vagyonhoz köthető elvonások háromötödét teszik ki: az OECD által vizsgált időszakban a 190 milliárdos bevételből több mint 110 milliárdra rúgott a visszterhes ingatlan-, illetve gépjármű-átruházási illetékből származó összeg. A vagyoni típusú terhek másik jelentős csoportját az ingatlannal kapcsolatos adók alkotják, a helyi önkormányzatok által kivetett építmény-, telek- és kommunális adóból 58 milliárd forint folyt be.

Értékalapú adó: évi 100-150 milliárdos bevétel

A harmadik legnagyobb tétel, az öröklési és ajándékozási illeték 15 milliárdot tett ki. Amennyiben a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően jövőre bevezetik az értékalapú ingatlanadót, másfélszeresére emelkedhet a vagyoni típusú adók aránya, a kormány várakozásai szerint ugyanis évente 100–150 milliárd forint folyhat be ilyen jogcímen – tette hozzá Gyöngyösi. Az adószakértők szerint további bővülést jelenthet az örökösödési illeték mértékének emelése, illetve a szabályok szigorítása.

Hosszú távon vizsgálva a fejlett országokban éppen ellentétes folyamatok zajlanak, mint hazánkban, a vagyonadók aránya csökkenő trendet mutat. A szakértők szerint ennek oka egyrészt, hogy a választók körében meglehetősen népszerűtlenek a vagyontárgyakra – különösen az ingatlanokra – kivetett adók, így akár a választás eredményét is befolyásolhatják a hozzájuk kapcsolódó intézkedések. Problémát jelent az is, hogy az adóalap értékét nehéz igazságosan megállapítani és időről időre az inflációhoz igazítani.

Világszerte az egyik legmeggyőzőbb érv a vagyoni típusú adók ellen, hogy a már adózott jövedelmekből képzett, azokból felhalmozott tőkét adóztatja meg újra. Feltehetően egyes országokban, például Hollandiában emiatt törölték el a vagyonadót, a legtöbb uniós tagállamban pedig nem is alkalmazzák, inkább a jövedelem- és forgalmi típusú adókat részesíti előnyben. Nálunk viszont az adótípus mellett szól, hogy a vagyon sokkal „kézzelfoghatóbb” az elrejtett és eltitkolt jövedelmekhez képest.