Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A vállalati forinthitelek jelentős része ugyanis a BUBOR-hoz kötött, márpedig a keddi bejelentés kapcsán biztosra vehető kamatemelési ciklus hamar visszaköszön a bankközi hitelkamatlábakban, még ha a konkrét lépéseket egyelőre halasztotta is az MNB, vélekednek a szakértők.
A piac biztosra veszi ugyanakkor az ECB csütörtökre várt, újabb 25 bázispontos szigorítását, ami szintén komoly hatással lehet a vállalati hitelekre, tekintettel arra, hogy a magyar vállalkozások devizahitelei döntően euróban denomináltak.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete idősorai szerint április végén a magyar vállalkozások 2733 milliárd forintnyi devizahitel-állománya először haladta meg a forinthitelek 2721 milliárdos arányát, és - számolva az árfolyam gyengülésével - a folyamat valószínűleg csak felgyorsult az elmúlt két hónap alatt.
A vállalkozói forinthitelek bruttó állománya egyébként utoljára januárban emelkedett az előző hónaphoz képest. Ami a lakosságot illeti: az MNB várt alapkamat-emelése kevésbé mozgatja majd meg az új hitelek nyújtásának gyakorlatát. A lakosság szinte csak a fogyasztási hitelek terén vesz magához forinthitelt (az állomány áprilisban mindössze 3 milliárd forinttal, 2259 milliárd forintra nőtt), a keresett hiteltípus ma már a devizahitel, amit az is jelez, hogy a bruttó lakossági devizahitel állománya áprilisban 70 milliárd forinttal, 1387 milliárd forintra nőtt.
Elvben a devizaadós lakossági fogyasztók hátradőlhetnek: a devizahitelek közel 90 százalékát számukra svájci frankban folyósítják a bankok, így közvetlenül nem érinti őket az ECB-kamatemelés. Ugyanakkor a frankfurti döntéstől nem mentesítheti magát a svájci központi bank sem, a kantonok országában is kamatemelési ciklus van soron.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
