Hétvégén, kocsival járunk vásárolni

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2000 óta készít felmérést 2000 háztartás megkérdezésével a hazai kiskereskedelem piaci szereplőiről, az egyes értékesítési csatornák forgalmában bekövetkezett változásokról, trendekről, az egyes üzlettípusok vásárlóiról, és azok vásárlási szokásairól. Az adatok tanúsága szerint 2005 első féléve az élelmiszerkereskedelem számára meglehetősen nehéz időszaknak bizonyult. A hipermarketek piacrésze ugyanakkor további 2 százalékponttal növekedett, csakúgy, mint a diszkontok részesedése - elsősorban a Lidl piacra lépésének köszönhetően.

A Lidl üzleteket - feltehetően az üzletek földrajzi elhelyezkedése miatt - összességében egyelőre kevesebben (minden harmadik háztartás) látogatják, mint két fő piaci versenytársa boltjait. A Lidlben az első hat hónapban mért átlagos költés (27 ezer forint) szintén elmarad a konkurensek kasszáiba befolyó összegektől. Ennek oka, hogy üzleteit ritkábban, átlagosan kétheti rendszerességgel látogatják vásárlói. Egy átlagos vásárló háztartás egyszerre 2550 forintot hagy a legújabb hazai diszkontüzlet-lánc kasszájánál.

Délelőtt és hétvégén

A bevásárlások zöme a korábbiakhoz hasonlóan szintén a hét utolsó napjaira koncentrálódik: az egy hét alatt forgalmazott érték szempontjából továbbra is kiemelkedő szerepe van a pénteknek és a szombatnak. Az egyre gyakrabban csütörtökön induló akciók hatására azonban idén már a hét utolsó előtti munkanapjának, a csütörtöknek az erősödése is megfigyelhető volt.

"A napi fogyasztási cikkek beszerzése még mindig inkább a délelőtti, 9-12 óra közötti időszakra tehető" - mondta el Fogarassy Gabriella, a GfK Hungária Consumer Tracking terület vezetője. "A délelőtti beszerzések a teljes forgalom 60 százalékát adják, és ez természetesen főleg a kisebb alapterületű boltokra jellemző. A hipermarketek és diszkontok összevetésekor kiderült, hogy a délelőtti vásárlás jellemzőbb a diszkontüzletekben, míg hipermarketekbe inkább délután járunk. Ez alól kivétel a Lidl, ahol inkább délután vásárolunk."

A vásárlók egyre kisebb hányada (49 százalék) jár gyalog boltba, az autós bevásárlások szerepe ezzel szemben évről évre nő - az első hat hónapban már a vásárlók több mint harmada autóval intézi a napi beszerzéseket. A Lidlben vásárlók - az elsőszámú konkurensek vásárlóitól eltérően - közel háromnegyede (70 százaléka) autóval közelíti meg az üzleteket.

Általában elmondható a kutatás eredményei alapján, hogy a kártyás fizetések szerepe folyamatosan nő, bár egyelőre a forgalomnak csupán 10 százalékát teszi ki a készpénzes fizetéssel szemben.

Háziasszonyok és bankkártya

A bevásárlásokban továbbra is a nőké a főszerep: a napi beszerzések felét idén is a háziasszonyok végezték, a vásárlások közel egyötödénél azonban a házastárs is jelen volt. A Lidl esetében ennél sokkal gyakoribb a közös bevásárlás. Bár itt is a háziasszonyok a fő bevásárlók, a forgalomnak csupán egyharmadát teszik ki az olyan esetek, amikor egyedül szerzik be a különböző napi fogyasztási cikkeket. Ebben az üzletláncban a forgalomnak a 60 százalékát a közös - házastárssal, család, barátok, ismerősök körében intézett - beszerzések adják.

A hipermarketek és diszkontok számára egyre fontosabb vásárlói célközönséget a 3-4 fős családok jelentik, akiknek életkorát tekintve meglepő eredményeket hozott az első féléves felmérés. A hipermarketek vásárlói köre idősödik - hiszen egyre nagyobb az 50-60 éves korosztály részaránya a látogatók között -, míg a diszkontok egyre nagyobb százalékban szolgálnak ki fiatalabb vásárlókat - ugyanis ezekben az üzletekben egyre nő a 30-40 éves korosztály szerepe.