Júliustól vagyongazdálkodási tanács kezeli az állami tulajdont

A tanács döntéseit a munkaszervezete, az Állami Vagyonkezelő (ÁVK) Zrt. hajtja végre, amely csak 2008. január 1-jétől működik. Általános jogutódja lesz a jövő évtől megszűnő ÁPV Rt.-nek, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFSZ). Az átmeneti, féléves időszakban a tanács az előbbi három szervezeten keresztül végzi az állami vagyonnal kapcsolatos feladatokat.

Célegyenesben

Az erről szóló törvényjavaslat a Világgazdaság információ szerint a napokban jutott túl a nehézkes politikai egyeztetési fordulókon, s jövő héten kerülhet a parlament elé. A napilap úgy tudja, képviselői önálló indítvány formájában tárgyalja az Országgyűlés, amelynek legkésőbb június 18-án el kell fogadnia, hogy az új vagyontörvény július 1-jével hatályba is léphessen.

A VGT három tagját az állami vagyonért, a gazdaság- és az agrárpolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Érdekesség, hogy további két tagjára a parlamenti frakciók tehetnek javaslatot: egy tagját az ellenzéki, egy tagját pedig a kormánypártok közösen jelölik. A testület hatáskörébe tartozik minden, 250 millió forintot meghaladó értékű vagyoni döntés.

Emellett létrejönne a tanács és az ÁVK Zrt. működését ellenőrző bizottság, amely 9-11 tagból állna. Elnökére az ÁSZ elnöke tesz javaslatot, és a miniszterelnök nevezi ki, tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeiből verbuválódnának. A tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit előkészítő és végrehajtó ÁVK Zrt. egyszemélyes részvénytársaság formájában működik majd. Feladatait központi és területi szervezetekben látja el, éves költségvetés alapján gazdálkodik. A vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely az állam számára a lehető legkedvezőbb bevételt, megtakarítást eredményezi. A szerződésekre nyilvános pályázatokat kell kiírnia.

Szerződéssel

Az előterjesztés fontos eleme, hogy a központi költségvetési szerveknek a jövőben a működésükhöz szükséges állami vagyon összetételéről és mértékéről szerződést kell kötniük az ÁVK Zrt.-vel. Emellett az új vagyonkezelő szerv az általános piaci feltételek mellett ad csak használatba számukra vagyont. Az állam csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan céget alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, s legalább többségi befolyással, azaz a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Az állami részesedéssel működő gazdasági társaságoknál jövő évtől csak akkor lesznek igazgatóságok, ha ezt a jelentőségük, méretük, működésük indokolja.

Egyébként az igazgatóság jogait a vezérigazgató fogja gyakorolni: ezzel a lépéssel várhatóan jócskán lecsökkennek a kiosztható pozíciók. A felügyelőbizottságokat viszont kötelező lesz létrehozni.

Sokadszorra fut neki a politika a vagyontörvénynek, a Gyurcsány-kormány már az előző ciklusban is próbált megegyezésre jutni. Az akkori kudarc után választási győzelme esetén egyik első feladatának szabta e jogszabály megalkotását. Több előkészítő anyag látott napvilágot az elmúlt hónapokban, kérdéses volt egyebek közt, hogy az új vagyonkezelő költségvetési szerv, vagy gazdasági társaság legyen. Vita folyt arról is, hogy mikortól kezdje el működését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!