Másképp lesz az adóegyszerűsítés

Ha már egyszer nagy valószínűséggel az Európai Bíróság nem törli el az iparűzési adót, hát nyugodtan emeljük fel - talán így gondolkozhattak a kormány tagjai, amikor elfogadták a jövő évi adócsomagot, benne az újrakodifikált áfatörvényt. Egészen pontosan az történt, hogy a munkaadókkal éles vitákat kiváltó kisadók összevonásának módján rendesen változtatott a kabinet - derült ki Veres János szavaiból a kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.

Más egyszerűsítési mód, fennmaradó bosszantó sarc

Eddig az volt a terv, hogy a munkaadói, rehabilitációs, szakképzési és innovációs járulékot eltörlik és helyettük egyetlen új terhet vezetnek be: a bruttó bér 5,5 százalékát kellett volna befizetni az új jogcímen. Az utolsó pillanatban azonban másképp döntött a kormány.

Ugyanúgy megszűnik a négy fenti járulék, ám azokat egy olyan új járulék váltja fel, amelynek alapja az iparűzési adóalap. A pénzügyminiszter elmondta: ha a vállalkozás 20 főnél kevesebb embert foglalkoztat, akkor az iparűzési adóalap (a korrigált nettó árbevétel) 0,9 százalékát, 20 és 49 alkalmazottal rendelkező cégek 0,95 százalékát, ennél is nagyobb munkavállalói létszámmal működő társaságok pedig 1,22 százalékát kell leróniuk januártól.

A kisadók eltörlését tehát lényegében az iparűzési adó emelése váltja fel. Ebből azonban nem szed be több adót az állam, szögezte le a pénzügyminiszter, bár egyes cégeknél az eddigi terhükhöz képest némiképp magasabb sarcot kell leróniuk, míg mások a mostaninál jobban járnak majd.

Szigorúan véve persze nem egyszerűen az iparűzési adó emeléséről van szó. Az új, járuléknak minősülő elvonást ugyanúgy szétosztják majd azok között az állami pénzalapok között, amelyekbe eddig a négy megszűnő járulék befolyt. Sőt, meghagyják a választási lehetőséget is. Eddig lehetőség volt arra, hogy célzottan rójják le a járulékokat a cégek, vagyis például a szakképzési járuléknak megfelelő összeget ne a büdzsébe utalják, hanem egy számukra kedves szakképző iskolának adják. Ez tehát - a cégek és az oktatási oldal lobbizásának eredményeként - megmarad. Annyiban is más az iparűzési adó egyszerű növelésétől a mostani lépés, mivel amíg az iparűzési adót le lehet vonni a társasági adó alapjából, addig ezt az új járulékot nem.

Az adóegyszerűsítés terén még egy ponton másképp alakultak a dolgok az eredeti elképzelésekhez képest. A kulturális tárca munkálatait siker koronázta, aminek a vállalkozások nem örülnek, ugyanis az áttekinthetetlen szabályozással jellemezhető kulturális járulék változatlan formában továbbél. A kultuszminisztérium azért lobbizott ennek a bosszantó elvonásnak a fenntartásáért, mert az abból befolyó bevételt saját maga oszthatja szét az általa meghatározott célokra, vagyis a kormánynak ebbe nincs beleszólása.

Tudtuk előre

A kormány még egy nagy horderejű ügyben hozott határozatot: elfogadták a jövő évi költségvetési törvénytervet, amelyet pénteken be is terjesztenek az Országgyűlés elé. A Veres által elmondottak számos ponton megerősítik az Index tegnapi információit. Ahogyan lapunk is leközölte, az államháztartás egészében 1240 milliárd forintos hiányt terveznek jövőre; a kiadások szinten maradnak összességében, ám a szociális segélyekre, családtámogatásokra, nyugdíjakra és az uniós társfinanszírozásra többet fordítanak majd az ideinél.

Egyetlen újdonság hangzott el az általunk megismert és közzétett költségvetési törvénytervhez képest: mégsem nullszaldósra, hanem sok év óta először pici többlettel készítik a kamatkiadások és -bevételek nélkül számított egyenleget, az úgynevezett elsődleges egyenleget.