Jó áron veszélyes országba is szívesen utazik a magyar

2007.01.08. 07:49
A magyar utazóközönség számottevő részét nem riasztják el a bangkoki robbantásokhoz hasonló események. A jellemző tendencia az, hogy egy-egy katasztrófa vagy robbantás után néhány napra visszaesik az érdeklődés, de amint számottevően csökkennek az árak a vendégek visszahódítása érdekében, nő a kereslet az érintett térségbe a szervezett utak iránt. A jó szolgáltatás alacsony áron sok magyar turista számára sokkal fontosabb szempont utazása szervezésekor, mint a biztonság.

A szilveszteréjszaka Bangkokot megrázó robbantásokat követően a Külügyminisztérium nem sorolta át Thaiföldet azon országok közé, ahová az utazás nem javasolt. Felhívta ugyanakkor a magyarok figyelmét, hogy tanúsítsanak fokozott körültekintést és elővigyázatosságot. Az ázsiai országnak változatlanul az üdülőhelyektől távol eső Songkhla, Yala, illetve a déli, többségében muszlimok lakta tartományai maradtak a fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek között.

Utat nem mondtak le, csak néhány utas érdeklődött a biztonsági helyzetről. A magyar utazóközönség számottevő részét nem riasztják el a bangkokihoz hasonló események. A jellemző tendencia az, hogy egy-egy katasztrófa vagy robbantás után néhány napra visszaesik az érdeklődés, de amint számottevően csökkennek az árak a vendégek visszahódítása érdekében, nő a kereslet az érintett térségbe a szervezett utak iránt. A jó szolgáltatás alacsony áron sok magyar turista számára sokkal fontosabb szempont utazása szervezésekor, mint a biztonság - emelte ki Simon András, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének szóvivője.

Köteles visszafizetni

A kérdés - nevezetesen, hogy egy-egy terület szerepel-e a Külügyminisztérium honlapján is megtalálható nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási célországok és térségek listáján, illetve hogy mikor mely kategóriába kerül be - az adott helyre utat lefoglalók szempontjából lehet különösen fontos. Abban az esetben ugyanis, ha egy térség az utazási irodánál megrendelt szolgáltatás befizetése és az út megkezdése közötti időszakban kerül fel az említett lista első kategóriájába, azaz a "nem javasolt térségek" közé, az utazási iroda köteles a teljes összeget visszafizetni azoknak, akik egy visszarettentő esemény után lemondják útjukat - tájékoztatta a Világgazdaságot Simon András. Ha azonban ez nem történik meg, illetve a térség "csak" a második kategóriába, a "fokozott biztonsági kockázatot rejtő" térségek közé kerül, a szolgáltatást az utazási szerződés általános feltételei alapján mondhatja vissza a megrendelő, magyarán a befizetett összegnek csak egy részét láthatja viszont.

Szintén ezek a szabályok érvényesek akkor, ha már a megrendeléskor a nem javasolt úti célok kategóriájába tartozott az adott ország. Libanonba, Algériába, Jemenbe, Ugandának az ellenjavaslatban nem érintett déli részeibe voltak elvétve szervezett utak. A Külügyminisztérium listájának ezen első kategóriájában, a nem javasolt térségek között jelenleg 23 szerepel; döntően háború, illetve folyamatos zavargások sújtotta területek, mint például Irak, Afganisztán és a Gázai övezet.

Hatvan ország a listán

Némiképp más a helyzet a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek látogatottsága szempontjából, ezek listáján jelenleg mintegy 60 ország, illetve annak egy része szerepel.

E célpontok között ugyanis számos, a magyar közönség által igen kedvelt ország (Törökország, Egyiptom, Izrael) is megtalálható. Ezekre a helyekre döntően iroda közreműködésével jutnak el a magyar turisták. Az ide utazni kívánók Simon András szerint a kiutazók mintegy 5 százalékát tehetik ki. Az irodák folyamatos kapcsolatot tartanak a helyi és magyar érintett szervekkel, és ezt figyelembe veszik az utak kiajánlásakor.