A beszállítók kiszolgáltatottságán sem segít
Egyes uniós országokban, ahol a tilalmat bevezették, megugrottak a fogyasztói árak, ami elsősorban azokat a csoportokat - nyugdíjasokat, nagycsaládosokat - sújtotta, akik rászorultak az olcsó termékek megvásárlására. Ugyanakkor - mint a nemzetközi példák mutatják - nem mérséklődött a kis- és közepes méretű beszállítók kiszolgáltatottsága sem, ráadásul a profittöbblet a már piacon lévő, gazdaságilag erős kereskedők zsebébe vándorolt - szögezi le a GVH.
Az OECD egy közelémúltban közzétett elemzése megállapítja, hogy azokban az országokban, ahol bevezették a tilalmat, nemcsak áremelkedést tapasztaltak, hanem a tiltás hozzájárult a munkanélküliségi ráta növekedéséhez és egyes makrogazdasági mutatók romlásához is. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol nem tiltották meg az árversenynek ezt a formáját, a kereskedők közötti árverseny hatékonyságra ösztönözte a piaci szereplőket s a folyamat a termelékenység növekedését erősítette.
A GVH közleménye szerint Írországban 2005. november elején, a fogyasztókat ért hátrányokra hivatkozva helyezték hatályon kívül a beszerzési ár alatti értékesítés és a kereskedelmet korlátozó rendelkezéseket. Franciaországban a számvevőszék 2004-ben javasolta a korlátozás feloldását.
Nagy-Britanniában egy 2000-es ágazati vizsgálat megállapításaiból okulva a négy nagy hipermarket-lánc esetében kötelező önszabályozást alkalmaznak, de az árversenyt nem korlátozzák. Hollandia 2005 nyarán vetette el az árversenyt korlátozó szabályozás bevezetését, Ausztriában pedig 1990-ben az alkotmánybíróság mondta ki, hogy az árversenyt korlátozó szabályozás verseny- és szerződéses szabadságot sért.
Az állami beavatkozás is káros
A Gazdasági Versenyhivatal a kereskedelmi törvény javaslatról szóló országgyűlési vita kapcsán tartotta szükségesnek közgazdasági tanulmányokon és nemzetközi tapasztalatokon alapuló álláspontja közzétételét. A parlamenti vita során ugyanis felmerült, hogy tiltsák meg a beszerzési ár alatti értékesítést és mód legyen megakadályozni a nagyméretű kereskedelmi egységek létrejöttét.
A GVH álláspontja szerint a versenykorlátozó állami beavatkozások nem alkalmasak a kis- és közepes vállalatok védelmére. Sőt, a versenyhivatal bizonyítottnak látja annak káros hatásait is.