Felelősség
A koncepció számos újdonságot tartalmaz. Köztük a legjelentősebbnek egy speciális vezetői, illetve egyes esetekben a tulajdonosokra is kiterjedő felelősségvállalás bevezetése tűnik. Abban az esetben ugyanis, ha a cégvezetők a fizetésképtelen helyzetbe került társaságnál nem tesznek meg mindent a vagyonvesztés elkerülésére, a saját vagyonukkal felelnek mindezért. Ez a tulajdonosokra is kiterjed abban az esetben, ha a döntéseket ők hozzák, s nem az ügyvezetés - tette hozzá Aparácz.
Ez a felelősség nemcsak az aktuális vezetést terheli, mivel a csődhelyzetbe került cégekhez kirendelt vagyonfelügyelők azt is vizsgálhatják, hogy mikor vált fizetésképtelenné a társaság, így a csalárd vagyonkimentés nehezebbé válik. Ehhez hasonló gyakorlat nyugat-európai szabályozásokban is fellelhető.
Rossz hír
A törvény koncepciójának egy másik hangsúlyos eleme (ami a bankok számára rossz hír), hogy záloggal terhelt vagyonelemeknél a zálogjogot a fizetésképtelenségi eljárásban ezután sem érvényesíthetik majd, mivel a nagyobb értékű vagyonelemek kivonása ellehetetlenítené a reorganizációt, ami pedig az új törvény legfőbb célkitűzése lesz. Amennyiben nem reorganizációra, hanem felszámolásra kerül sor, akkor sem lehet kivonni az eljárás alól a záloggal terhelt vagyont.
Az új törvény egységes eljárást tervez, ami annyit tesz, hogy minden olyan eljárás csődnek számít, aminek a végkimenetele a vállalat - vagyonfelügyelő által ellenőrzött - reorganizációja vagy a cég felszámolása. Egy harmadik lehetőség, hogy az eljárás során a cég és hitelezői egyezséget kötnek, s ekkor nem szükséges a továbbiakban a bírósági felügyelet.
A törvény koncepciója szerint erősödik a hitelezők pozíciója, az összes jelentős döntést a hitelezők hozzák majd, míg most ezt a felszámolóbiztosok teszik - mondta a munkacsoport vezetője.