További Magyar cikkek
Hatalmas – mintegy 9900 milliárd forint összegű – vagyon kezelését kezdi meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a jövő év első napjától. Csupán az ÁPV Zrt.-től, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) 5000 milliárd forint összegű vagyont vesz át a jogutódjukként működő MNV. Az állami vagyon legnagyobb részét, mintegy 40 százalékát a KVI-től kapja majd, amely a vagyonkataszter szerint összesen 13,6 millió vagyonelemet kezel.
Ebben milliós nagyságrendben szerepelnek gépek és berendezések, különböző építmények, de idesorolható csaknem húszezer épület és lakás, járművek, tenyészállatok, s hatalmas mennyiségben különböző készletek is. Számottevő a KVI kezelésében lévő földterület nagysága is, ez majdnem 1,6 millió hektárt tesz ki, értéke pedig közel 700 milliárd forint. Ezzel szemben az NFA-nál csupán 1,1 millió hektár termőföld van, 292 milliárd forint értékben.
Jól látható, hogy az MNV-hez kerülő vagyon nemcsak összegben, de darabszámban is nagy, s ez komoly feladatot ró majd a jelenlegi három vagyonkezelő szervezetnél jóval kisebb létszámmal működő intézményre.
Az ÁPV-től igen sok vállalatot vesz át az MNV, a cégportfólióban most 119 társaság található. Ennek kezelését vezérigazgató-helyettesi beosztásban Somkuti István, a privatizációs szervezet jelenlegi portfóliókezelő vezérhelyettese, egyben az MNV december 31-ig kinevezett vezérigazgatója végzi majd. A cégek állami tulajdonban lévő saját tőkéjének értéke a 2007. első félévi adatok szerint mintegy 870,4 milliárd forint – tudta meg a Világgazdaság.
Az ÁPV-s vagyonelemek legnagyobb része hat, úgynevezett jelentős súlyú, kiemelt cégben koncentrálódik. A Világgazdaság számításai szerint ezen vállalatok állami kézben lévő sajáttőke-értéke összesen mintegy 691,4 milliárd forint. Az év végén hatályát vesztő privatizációs törvénnyel szemben az állami vagyonról rendelkező új jogszabály módosítja az eladható cégek listáját.
A hat cég közül az MVM és a Magyar Posta kisebbségi részesedése értékesíthető, továbbá a Budapest Airportban lévő részvények sem maradnak tartós állami tulajdonban. Közelítő számításaink szerint ezen cégrészesedések eladhatóvá tett sajáttőke-értéke közel 300 milliárd forint.
Százszázalékos állami tulajdonban marad 19 erdőgazdaság, továbbá a HM három erdőgazdasága. Ám a 24 Volán társaság már régóta az eladásra váró cégek között szerepel. (A vagyontörvény kevesebb mint félszáz olyan céget nevesít, amelyeknél kisebb-nagyobb, részben tartós állami tulajdont kell fenntartani.)
Az ÁPV-nél lévő további 68 társaság közül csak négy olyan van, amely teljesen vagy közel száz százalékban állami tulajdonú és jelentősebb értékű. Egyik a Tokaj Kereskedőház. A csaknem hétmilliárdos saját tőkéjű céget 99 százalékos állami tulajdonban tartásra jelölték ki, ám a jövőben szintén eladható lesz.
Két állami pénzintézet, az Eximbank és a Mehib kisebbségi részvénycsomagját is az ÁPV kezeli, ennek értéke így alig ötmilliárd forint, míg nagyobb része a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az állam tulajdonában van (mintegy 15 milliárd). Ebből is jól látható, hogy az állami tulajdonú céges vagyon több, mint az ÁPV kezelésében lévő, miután számos állami vállalat különböző minisztériumok alá tartozik.
Több állami társaság nem lelhető fel az ÁPV portfóliójában, ezek különböző minisztériumok vagyonkezelésében vannak. Az MFB fölött a tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium gyakorolja, a bank saját tőkéje 125 milliárd forint, az állami tulajdon a jövőben is 100 százalékos marad. A Honvédelmi Minisztérium kezelésében négy részvénytársaság van, közülük a HM EI Zrt. 100 százalékos állami tulajdonban marad, míg három vállalat (Currus, Armcom, Arzenál) továbbra is kisebb részben eladható cégek között marad. Igaz, a három HM-vállalatot a tárca megbízásából az ÁPV többször próbálta eladni, de mindeddig sikertelenül.