László-Járai vita euróról és hiányról

Az államháztartás keresletszűkítő hatása kisebb lesz a vártnál, és a bérek továbbra is gyorsan növekednek, de az alacsonyabb olajáraknak és a világgazdasági recessziónak köszönhető importált dezinfláció ezt messze ellensúlyozza. Erről Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden beszélt. A jegybank elnöke az MTI-nek elmondta: az MNB ez évi inflációs várakozásai javulnak. Korábban azzal számoltak, hogy decemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 5,2 százalék lesz. Várható, hogy ezt a prognózist a legújabb elemzések alapján hamarosan lefelé, 4,5-5 százalék közé módosítják.

Az infláció nem nő, a hiány igen?

A Nemzeti Bank számításai szerint az államháztartás tavalyi GDP arányos hiánya 7,2 százalék volt. Ehhez viszonyítva számoltak, hogy az idén 1,2 százalékos kereslet-szűkítő hatás érvényesül. Jelenleg azonban már úgy látják a jegybank szakemberei, hogy ezt a költségvetésnek nem sikerült teljesítenie, s így az MNB módszerével számított államháztartási hiány meghaladhatja a 6 százalékot. Az infláció szempontjából azonban kedvező a világgazdasági helyzet, így nem kell számolni az áremelkedések felgyorsulásával. A magyar gazdaság kedvező állapota, az árfolyam, a kamatszint, az infláció és a növekedés összhangja miatt jegybanki beavatkozásra nincs szükség - jelentette ki Járai.

A jegybank elnöke, ugyancsak kedden, külföldi újságírók előtt arról beszélt: a magyar gazdaságnak jól jönne, ha sikerülne gyorsan, 2007-re vagy 2008-ra csatlakozni az euróövezethez. Sajnos azonban, látván a gazdaság tavalyi és idei teljesítményét és a lehetséges jövő évi teljesítményét, 2009 vagy 2010 reálisabb lehet - idézte szavait a Reuters hírügynökség. Járai arról is szólt, hogy az euróövezet előszobájába, az Európai Átváltási Mechanizmusba jó lenne az országnak már jövőre belépni, mert az mégis esélyt adna a 2007-es euróövezeti tagságra. Hozzátette, hogy ez csak az MNB előzetes, a kormánnyal való egyeztetés előtti véleménye.

Komoly szakmai félreértés

Ezt erősítette meg László Csaba is, amikor szerdán tévesnek és komoly szakmai félreértésnek nevezte az idei hiányra és az euró bevezetésére vonatkozó véleményét. László Csaba az MTI-nek azt mondta: valószínűleg téves Járai Zsigmond azon véleménye, miszerint az idén az államháztartás hiánya a GDP 6 százaléka körül várható. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem az európai uniós számítási rendszer szerinti hiányra gondolt, ami a kormány várakozásai szerint 4,5 százalékra csökken az idén.

Az eurózónához történő csatlakozással összefüggésben László Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az árfolyam megállapításánál az Európai Központi Bank nem mutatókat vizsgál, hanem a versenyképesség, mint fő szempont érdekében határoz meg egy egyensúlyi árfolyamot. A csatlakozás időpontjáról végleges döntés még nincs, nem értünk a végére azoknak az elemzéseknek, amelyek ezzel foglalkoznak, és úgy vélem, továbbra is szakmai vitákra van szükség e kérdésben - mondta László Csaba. Hozzátette, hogy a jegybankelnök által említett 2009-2010-es dátum nem áll összhangban a kormány elfogadott és a jegybank által is támogatott gazdaságpolitikájával. Ez ugyanis az eurózónához történő viszonylag csatlakozásról szól - tette hozzá.

Nem ez az első vita

A pénzügy kormányzati irányítói és a jegybank vezetői nem először keverednek szakmai vitába. Legutóbb decemberben volt nézeteltérés az MNB és a kormány között, akkor az erre az évre tervezett, 6,5 százalékos keresetemelkedés miatt robbant ki vita. A jegybank sokallta annak mértékét - a munkaadók ezért lemondásra szólították fel Járait -, valamint elhibázottnak nevezte, hogy az Országos Érdekegyeztető Testület (OÉT) nem nominális, hanem reálbér-emelési ajánlásról döntött. A pénzügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy a jegybank döntéshozó testülete nincs tisztában az adócsökkentések jelentőségével és azzal, hogy ennek köszönhetően az ágazatok többségében már három százalék körüli béremelés mellett elérhető az OÉT által elvárt reálkereset-emelkedés.