Kiemelt adóellenőrzések az evásoknál

Az APEH elnöke által még februárban kiadott ellenőrzési irányelv rendelkezett arról, hogy 2005-ben kiemelten ellenőrzik az evás vállalkozásokat. Ennek köszönhetően az idén - november végi adatok szerint - minden 280-290. evásnál történt valamilyen ellenőrzés az állami adóhatóság részéről, amely lényegében azt jelenti, hogy a kiemelt vizsgálati téma ellenére nem túl nagy a valószínűsége annak, hogy egy evásnál megjelenik az adóellenőr. November végéig ugyanis a több mint százezer evás közül alig 368-at látogattak meg a revizorok, ennek következtében csaknem 80 millió forint volt az általuk megállapított adókülönbözet. Ez annyit jelent, hogy egy vizsgálat során átlagosan mintegy 216 ezer forint volt a megállapítás. Ugyanakkor akadnak olyan vállalkozások, ahol csupán néhány ezer forint az adókülönbözet, de volt olyan is, ahol ugyanez több tíz millió forintra rúgott.

Az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett adóalanyokat egyébként többféle módszerrel vizsgálja az APEH. Más módszereket alkalmaznak akkor, ha valamilyen jogszabálysértés miatt veszíti el az evázó evaalanyiságát, és mást a működő evások esetében. A törvény szerint az a vállalkozás, amely nyugta- vagy számlaadási kötelezettségét nem teljesíti, mulasztási bírságra számíthat, s ezzel együtt ki kell lépnie az evatörvény hatálya alól. Ilyenkor határozattal szünteti meg az adóhatóság az evaalanyiságot, mint ahogy akkor is, ha jogszerűen be sem jelentkezhetett volna az evások közé, illetve, ha jogszerűen nem jelentkezett ki az eva alól. Ha az adózó nyugta- vagy számlaadási kötelezettsége miatt veszíti el evaalanyiságát, akkor az APEH számára kötelező az adózó utólagos ellenőrzése és az adókötelezettség megállapítása.

Ha viszont jogszerűen be sem jelentkezhetett volna, illetve jogszerűen ki kellett volna jelentkeznie - mert az árbevételi küszöböt átlépte, vagy mert megkezdődött nála a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve nem teljesítette az előző időszakra az adókötelezettségét -, akkor nem kötelező az ellenőrzés. Ezekben az esetekben az adóhatóság egyéb tényezőket figyelembe véve dönt arról, hogy tart-e utólagos vizsgálatot vagy sem. Az APEH az evás vállalkozó adókötelezettségét az említett esetekben becsléssel állapítja meg. Ennek során a revízió elemzi az előző évek gazdálkodását, és az azonos nagyságú és tevékenységi körű összehasonlítható vállalkozások figyelembevételével, vagy az evás időszakra vonatkozó és az azt megelőző évben bevallott bevétel-költség arány meghatározásával állapítja meg az adókülönbözetet. Az APEH igazgatóságai november végéig 107 becslési eljárást végeztek, amelynek keretében több mint 58 millió forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg az adózók terhére, vagyis átlagban csaknem 550 ezer forintot.

A törvény által kötelezően elrendelt vizsgálatok mellett az adóhivatal ún. saját kiválasztású ellenőrzéseket is végzett, amikor is az előzetes elemzések alapján kockázatosnak ítélt működő evás cégeket ellenőrizték. Ezek az evások általában nem nyújtottak be adóbevallást, vagy tulajdonosaik több vállalkozásban is érdekeltséggel rendelkeztek. Így november végéig 261 evást vizsgáltak, s ennek során alig több mint 20 millió forint volt a feltárt adókülönbözet, vagyis átlagban nem érte el a 80 ezer forintot. Az adózók által elkövetett szabálytalanságok egyébként rendkívül sokfélék voltak. Így például gyakran nem vallották és nem is fizették be az adózók a járulékokat. Előfordult, hogy a nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nem fizette meg az evaalap után az ötszázalékos baleseti járulékot. Az is jellemző hiba volt, hogy a heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban álló és emellett evaalany egyéni vállalkozó a bevallott, járulékalapot képező jövedelme után nem vallott be egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot, amely az evaalap 4 százaléka.