További Magyar cikkek
Az EU25 területének tíz, lakosságának 6-7, GDP-jének egy százalékát adja a két január 1-jén uniós taggá váló ország, Románia és Bulgária. Ebből lényegi gazdasági hatás elsőre nem adódik - mondta Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője. A kutató az intézet tájékoztatóján kiemelte: Magyarország számára lehetnek pozitív hozadékai a csatlakozásnak, amelyek közt az a legkevesebb, hogy eggyel csökken nem uniós külső határaink száma.
A magyar külkereskedelmi mérleg Romániával és Bulgáriával szemben is pozitívumot mutat. Így a kereskedelem a leendő tagállamokkal jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt egy évben ahhoz, hogy összesített külkereskedelmi mérleghiányunk nagymértékben, 1,1 millió euróval javuljon. Inotai szerint a csatlakozással új lendületet vehet a kereskedelem. Bár számítani kell arra, hogy a korábbinál nagyobb mértékben jelennek meg román és bolgár áruk a magyar piacon, összességében a mérleghiány akár 2 millió euróval is javulhat.
Lehet befektetni
A két új tagállam gazdasági fejlettsége elmarad a 2004-es csatlakozókétól, de az elmúlt években megnőtt a tőkebeáramlás, melynek a csatlakozás további lendületet adhat. A magyar cégek Romániában egymilliárd, Bulgáriában 650 millió eurót fektettek be eddig. A Mol, az OTP, a Richter, a Videoton és a Magyar Telekom is jelen van a két ország valamelyikében. Ezen a területen ráadásul nincs verseny a visegrádi országok, illetve új tíz tagállamok között. Míg az ukrajnai befektetések iránt többen is komolyan érdeklődnek, Romániában és Bulgáriában régiós riválisok nélkül maradhatnak a magyar cégek.
Amelyek nem pusztán befektethetnek, de könnyen elhozhatnak valamennyit a két országnak folyósított korlátokat állítson a csatlakozó országok munkavállalóival szemben - jelentette ki Inotai. Hangsúlyozta: az angol statisztikák szerint - az ország a szabad munkavállalást azonnal biztosító régi tagállamok közül a legnagyobb munkaerő-piaci felvevővé vált - 2004 óta 400 ezer lengyel, 22 ezer cseh és 12 ezer magyar vállalt munkát a szigetországban. Ehhez képest ma több mint 2 millió román és 600 ezer bolgár állampolgár dolgozik illegálisan az unióban. A számok a két ország lakosságának közel tíz százalékát adják - ha az aktív korúakra vetítjük őket, rosszabb a helyzet. Mindkét országban jelentős ugyanakkor az olyan inaktívak száma, akik kifejezetten a külföldről hazautalt fizetésekből élnek.
A magyar munkaerőpiacot a csatlakozás nemcsak a munkavállalók miatt, hanem a jelenleg nálunk termelő cégek továbbvándorlásán keresztül is érintheti - tette hozzá Inotai, aki szerint azonban komolyabb átrendeződésre nem kell számítani. Ugyanis hiába az olcsóbb munkaerő, ha az infrastrukturális feltételek egyik leendő tagországban sem elég fejlettek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
