További Magyar cikkek
A Munka törvénykönyve (Mt.) tervezett változtatásai közül talán a legnagyobb harc a december 24-i szabályozás körül alakult ki. A jelenlegi elképzelést (amely a kereskedőknek lehetővé tenné, hogy délután kettőig nyitva tartsanak) mindenki se hús, se hal megoldásnak tartja.
A szakszervezeti vezetők ez a fajta "felmentés" nem járható út, ők azt szeretnék, ha mindenkire ugyanazok a feltételek vonatkoznának. Az Országos Kereskedelmi Szövetség azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a háromnapos munkaszünet kívánatos, de ha három napig nem nyitnak ki a boltok, az utolsó nap elviselhetetlen terhet róna a kereskedelemre. Ugyanis piros betűs ünnep esetén a kis boltok sem nyithatnak ki, még az sem, amelyik saját vállalkozás keretében áll a saját boltjának pultja mögött.
A kiskereskedők véleménye szerint a december 24-e általában nagyon erős az élelmiszer-eladásokat tekintve, tehát igény mutatkozik a nyitva tartásra. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kereskedelmet ténylegesen a - szintén csak készülő - kiskereskedelmi törvény szabályozza. Az új ünnepnapot egyébként a termelő vállalatok sem fogadják éppen örömmel, de kifogások az elképzelések más passzusainál is akarnak.
Ilyen például a teljesítmény-értékelési rendszer reformja. Egészen addig, míg a minimálbér 2001-ben drasztikusan meg nem emelkedett, a teljesítménybérezés rendszere jól működött: aki átlagon felül teljesített, az többet, aki alatta, az kevesebbet kapott, a száz százalék pedig valóban az átlag volt - mondta a Napi Gazdaságnak Grószmann Tibor, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettese.
A vállalatok személyi költségeinek gyors növekedése miatt a teljesítménykövetelmény megállapítása egyoldalú visszaélés eszközévé vált. Sok munkáltató a megcélzott bérből számolja visza számára kívánatos követelményt, amelyet lehetetlen teljesíteni - világított rá Grószmann, miért nem tetszhet a cégeknek a változtatás.
Az elnökhelyettes szerint ráadásul a jogorvoslati lehetőség meglehetősen korlátozott: a szakszervezetek többször is konkrét vállalati esetekkel fordultak az OMMF-hez, a munkaügyi ellenőrök azonban csak a formai követelmények meglétét vizsgálhatták - így például azt, hogy a normát megfelelően kihirdették-e a dolgozók körében -, a kiszámításának helyességét nem.
A könnyűipari (textil-, bőr-, és cipő-, valamint ruhaipari) szakszervezetek már évekkel ezelőtt közösen kezdeményezték a helyzet rendezését, így most a szervezetek teljes mértékben egyetértenek az intézkedéssel, a követelmények újbóli korrekt meghatározásával.
Néhány céget a munkaerő-kölcsönzés szabályainak szigorítása is sújthat. Várhatóan a kölcsönbe vevő céget is legális foglalkoztatásra ösztönzi az a módosítás, mely szerint csak akkor állíthatja munkába a dolgozót, ha a kölcsönba adó cég már bejelentette az egységes munkaügyi nyilvántartásba (EMMA) vagy bemutatta az érvényes munkaszerződését, természetesen a munkabérra vonatkozó rész kisatírozásával.
A vállalati erőforrás-tervezést segíti, hogy a gyesre készülő beszámolnak jövőbeli terveikről vezetőiknek; megbeszélik például, hogy az anya mikor szeretne újra munkába állni, illetve, hogy teljes vagy részmunkaidőt tervez-e vállalni - mondták az Univernél, ahol a visszatérést bölcsődei támogatással segítik.
Ez a fajta gondoskodás azonban leginkább csak a multinacionális vállalatokra jellemző, amelyeknél a méretből és a profitabilitásból kifolyólag a költség-haszon elv mellett etikei kérdésekre is figyelhetnek. A kis- és középvállalatok esetében ez nem jellemző, nehezebb piaci helyzetük miatt érzékenyebbek a költségekre és munkaerőigényük is korlátozott, rendszerint választaniuk kell a kismamát akár évekig helyettesítő dolgozó és a kismama között.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek jelentős hányada nem vagy csak részben jelenti be a dolgozókat, pedig olykor több száz főt közvetítenek ki egy-egy vállalatnak. Van olyan nagyvállalat, amely azért alapít kölcsönző céget, hogy ingadozó munkaerőigényét a lehető legolcsóbban kielégítse.
A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége támogatja a módosítást: ha bevezetik a kölcsön vevő cég büntethetőségét, megszűnhet az illegális alkalmazás kockázatának kiszervezése - mondta a Napi Gazdaságnak Csaposs Noémi, a szervezet munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szekciójának vezetője, a Trenkwalder-Multiman Kft. ügyvezető-helyettese.
A tervek szerint nem lesz kölcsönözhető az a dolgozó, akit munkaadója fél éven belül bocsátott el, majd ismételten alkalmazná kölcsönmunkásként.
A vállalatoknál egyre gyakoribb az outsourcing, számos tevékenységet kiszerveznek, de szívesen alkalmaznak korábban már állományban lévő, a munkakörben már jártas embereket. A módosítás nem tartatná vissza a vállalatokat a létszámleépítéstől, a munkavállalókat ugyanúgy elküldik majd, csak másokat kölcsönöznek helyettük - véli Csaposs.
A munkaerő-kölcsönzőknek akkreditáltatniuk kell majd magukat, hogy tevékenységüket Magyarországon végezhessék. Az elképzelések szerint így az országban dolgozó, szlovákiai székhelyű munkaerő-kölcsönzők által kikölcsönzött munkavállalók számát is pontosan tudják követni. Bár Európa többi országához viszonyítva Magyarországon egyelőre ksiebb a munkaerő-kölcsönzés, dinamikus a növekedés.