Meghalt Princz Gábor, az egykori Postabank elnök-vezérigazgatója

D NOE20041116009
2018.11.17. 17:02

"Tragikus hirtelenséggel" 62 évesen meghalt Princz Gábor, a Postabank egykori vezére Bécsben. A hírt a család tudatta az ATV-vel.

Princz Moszkvában született, gimnáziumi és felsőfokú tanulmányait is ott végezte, később a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemre járt. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor részt vett a Postabank létrehozásában. 1998-ig a Postabank elnök-vezérigazgatója volt.

A Postabankot a postai hálózattal összekapcsolva az OTP konkurenciájának szántak, végül azonban több mint százmilliárdba került az adófizetőknek. Az elég széles VIP-es ügyfélkört fenntartó vezetés a baráti cégeknek szabályt szegve hitelezett, majd az 1997 eleji betétesi pánik után a bank összeomlott. A Postabank-botrányról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kapcsolódó
Annyit hazudtak régen és ma is, hogy az ember már nem hisz senkinek

Annyit hazudtak régen és ma is, hogy az ember már nem hisz senkinek

Húsz éve volt Magyarország legnagyobb bankpánikja. Kavarások, manipuláció, a politika, pénz és a hatalom rendszerváltás utáni összefonódása csúcsosodott ki az 1997. február 28-i nagy rohamban.

Princz Gábort és helyetteseit 2004-ben 36 milliárdos hűtlen kezelés vádjával állították bíróság elé. A vád szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették.

Kapcsolódó

Princz Gábort 3,6 millió forintra büntették

Helybenhagyták a másodfokú ítéletet a Postabank volt elnök-vezérigazgatójának és társainak perében.

2004-ben kezdődött per 2009-ben ért véget jogerős ítélettel: az amúgy előzetesben egy percet sem töltő Princz Gábor 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott.

Princz a jobb- és baloldali politikai elittel egyaránt erős kapcsolatrendszert épített ki. A rendszerváltás után támogatást nyújtott a Lakiteleki Népfőiskolának és minden politikai pártnak, így a Fidesznek is, baloldali kötődése ellenére, jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktorral is. 1992-ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után Ausztriába költözött.

Princz Gábor később főleg idegenforgalmi és egészségügyi fejlesztésekbe kezdett, de vállalkozásai nem mentek igazán jól, próbálkozásait inkább tartozások, csődök, felszámolások jellemezték. Princz vállalkozásait előszeretettel finanszírozta a mára már bezárt Körmendi Takarékszövetkezet.

A Wikipédia szerint 1996-ban maga is szerepelt – mint a légiós tábor bankára – az általa szponzorált A három testőr Afrikában című filmben is.

„Igazi vezető volt, aki a legreménytelenebb körülmények között is képes volt motiválni. Kevesen tudják róla, hogy az újrakezdések embere volt, tele volt ötletekkel, mindig valami szakmai újdonságon törte a fejét. Mindezekben hű társra és támogató partnerre talált élettársa személyében, aki utolsó perceiben is mellette volt” – írta róla közleményben a családja.

Princz Gábort szűk családi körben temetik el.

Nyitókép: Budapest 2004. november 16. A 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábor a Fővárosi Bíróság folyosóján, az ellene és társai ellen folyó büntetőper tárgyalása előtt. (Bruzák Noémi/MTI)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport