Az államháztartás ez év októberében - önkormányzatok nélkül - 11,6 milliárd forint hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium csütörtökön. A szaktárca 13,5 milliárd forint hiányt várt októberre. Az év elejétől október végéig az államháztartás hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - 742,6 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. A Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzésében 744,5 milliárd forinttal számolt. Az év egészére a szaktárca pénzforgalmi hiányprognózisa 928,9 milliárd forint, ami a GDP 3,4 százalékával egyenlő. A központi költségvetés 3,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,6 milliárd forintos hiánnyal zártak.
A központi költségvetés első 10 havi összesített egyenlege 2008-ban 828 milliárd forint hiányt mutat. A társadalombiztosítási alapoknál 10,9 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapoknál 74,5 milliárd aktívum halmozódott fel. Szeptemberben az államháztartás deficitje 58,4 milliárd forint volt, az első kilenc hónap összesített hiánya 731 milliárd forintot tett ki, ez a GDP 2,7 százalékával egyenlő. Tavaly októberben az államháztartásban 49,8 milliárd forint hiány keletkezett, az első 10 hónap összesített deficitje 1.196,9 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százaléka. (MTI)
A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
A kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő program keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.