A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
Gyengültek, közel napi mélyponton zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 1,7 százalék (26,94 pont) csökkenéssel 1552,37 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8604,99 ponton zárt 2,5 százalék (219,35 pont) hanyatlással.
A szakértők azt mondták, hogy miközben a csütörtökön ismertetett legújabb amerikai makrogazdasági adat nem a legborúlátóbb vélemények szerint alakult, több cég, köztük a FedEx azt jelezte, hogy komoly nehézségek elé néz.
Idén az orosz olajtermelés várhatóan 488 millió tonnára, jövőre 480 millió tonnára csökken a tavalyi 490 millió tonna után - közölte az orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Andrej Klepacs azt mondta továbbá, hogy jövőre az orosz olajkivitel 235 millió tonnára mérséklődik az idei évre tervezett 244,4 millió tonnáról. Tavaly az orosz olajexport 258,6 millió tonna volt.
Ami a földgáztermelést illeti, az illetékes azt mondta, hogy az az idei 665 milliárd köbméterről jövőre 670 milliárd köbméterre bővül. Oroszország tavalyi földgáztermelése 651,5 milliárd köbméter volt. Az illetékes szerint a jövő évi gázexport 208 milliárd köbméterre nő az idei 203 milliárd köbméterről. (MTI)
A hazai parketten a MOL már 1,4 százalékos mínuszban tartózkodik, a kora reggeli, 10 százalék feletti plusszok elég gyorsan elillantak. Kettőkor megint pluszban járt az olajpapír.
Hiába emelkednek az amerikai határidős indexek, mind Európában, mind a régióban meglehetősen vegyes a képet festenek a tőzsdék. A legérdekesebb talán a BUX, mely a bíztató kezdést követően 1,3 százalékos mínuszba fordult, elsősorban a MOL beszakadásának köszönhetően. A hangulat azonban meglehetősen instabil, a délutáni USA makroadatok még átírhatják a forgatókönyvet. A régióban a cseh PX 0,6 százalékkal került feljebb, míg az orosz RTS 4 százalékot esett.
A csődközelbe került amerikai Chrysler autógyár közölte: a hét végétől egy hónapra leállítja mind a 30 üzemében a termelést. A három detroiti autógyár közül a leggyengébb pénzügyi helyzetben levő vállalat a hitelpiaci válsággal és a csökkenő eladásokkal indokolta a döntést.
A cég tájékoztatása szerint márkakereskedőik a vásárlók 20-25 százalékát veszítik el amiatt, hogy nincsenek elérhető hitelek az új autók vásárlásához. Ráadásul a Chrysler maga is arra kényszerülhet, hogy leállítsa a márkakereskedéseknek nyújtott hiteleket, mert azok a gyáraktól veszik el a forrásokat.
A három detroiti autógyár közül kettő, a General Motors és a Chrysler hetekkel ezelőtt figyelmeztetett: szövetségi segítség hiányában már idén fizetésképtelenné válhatnak. A GM a múlt héten közölte, hogy 2009-es első negyedévi termelését 60 százalékkal tervezi csökkenteni az idei első negyedévihez képest.
Henry Paulson pénzügyminiszter a héten azt mondta, készül a szövetségi segélycsomag a GM és Chrysler megsegítésére. A Fox News hírcsatorna értesülése szerint előbbi 8 milliárd, utóbbi 7 milliárd dollár áthidaló hitelhez fog jutni. (MTI)
Csökkenéssel, de napi mélypont felett végeztek a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,7 százalék (10,58 pont) gyengüléssel 1579,31 ponton fejezte be a napot. A harminc vezető ipari részvény DJIA mutatója 8824,34 ponton zárt 1,1 százalék (99,80 pont) hanyatlással. A szakértők azt mondták, hogy a Fed keddi kamatcsökkentése okozta kezdeti lelkesedés elmúlt, és a befektetők figyelmének középpontjában ismét a borús gazdasági kilátások álltak.
Kedden a Fed újraírta a "rekordok könyvét", amikor az egynapos kamat célsávját 0 és 0,25 százalék közé vitte le, és ezzel a nem hagyományos lépéssel kívánt harcba szállni a generációk óta legfenyegetőbb recesszió ellen.
Az Apple árfolyama azért esett, mert a cég bejelentette, vezérigazgatója, Steve Jobs nem tartja meg hagyományos nyitó előadását a jövő havi Macworld kereskedelmi fesztiválon, ami felerősítette az egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmakat.
Gyengítette az olajipari cégek árfolyamát a kőolaj áresése (a WTI olajfajta hordónkénti ára 40, 06 dollár), amire annak ellenére került sor, hogy szerdai döntés szerint az OPEC napi 2,2 millió hordóval csökkentette a termelését január 1-től.