A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Jelentősen, de az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben csökkentek decemberben a nagy amerikai autógyártók eladásai az Egyesült Államokban. Ennek köszönhetően a Ford árfolyama 4,9, a General Motorsé pedig 1,6 százalékkal emelkedett a New York-i értéktőzsdén. Az amerikai piacon tavaly decemberben 36, az év egészében pedig 18 százalékkal estek vissza az újautó-eladások 2007 azonos időszakához viszonyítva. Tavaly 13,2 millió új autót adtak el, ami a legalacsonyabb szintnek felel meg 1992 óta.
Decemberben 53 százalékkal, a 2008-as év egészét tekintve 30 százalékkal 1,45 millióra esett vissza az eladott Chryslerek száma. A legnagyobb autógyártó, a General Motors (GM) közel 222 ezer új autó értékesítéséről számolt be. Ez 31 százalékos visszaesést jelent a 2007. decemberi adathoz képest, de így is sokkal kedvezőbb az elemzők által várt 39,3 százaléknál. A Ford 32,4 százalékkal kevesebb új autót adott el tavaly decemberben, az év egészében pedig 20,7 százalékos csökkenést regisztrált.
Az amerikai autópiacon jelentős részesedéssel bíró japán cégek számára is kemény volt a december: a Toyota 37, a Honda 35, a Nissan pedig 31 százalékkal kevesebb autót adott el éves összehasonlításban. Decemberben 141 949, az év egészében pedig 2,22 millió (-16 százalék) autót adott el a piacvezető Toyota. (MTI)
Valamivel növelte már a nyitásban is 3 százalék fölötti emelkedését a BUX, az index dél után nem sokkal 3,7 százalékkal állt magasabban, mint az utolsó, december 31-i záróérték. A 452,5 pontos emelkedéssel 12 694 egységre kúszott fel a mutató.
A vezető részvények közül az OTP 3,5, a Mol 3,9, a Richter 4,9, a Magyar Telekom 3 százalékot emelkedett, de a Graphisoft kivételével valamennyi részvény pluszban van.
A nyersanyagárak emelkedése fellendítette az ágazat részvényeit az európai tőzsdéken, beleértve az energiaipar részvényeit is. Az amerikai részvénypiacok év eleji emelkedése az európai pénzügyi részvények drágulását támogatta.
A londoni tőzsde FTSE-100 indexe 2,9 százalékos emelkedéssel kezdte az évet 4561,79 pontig jutva. A frankfurti DAX-30 index kiemelkedően, 3,4 százalékkal 4973,07 pontra ugrott fel. Ritkaságszámba megy a párizsi CAC-40 vezető részvényindex 4,1 százalékot elért pénteki emelkedése. (MTI)