Másfél év után ismét 50 dollár alá esett az orosz Ural típusú olaj ára, melynek a magyar Mol olajvállalat is jelentős vásárlója. A referenciaként számon tartott olajkeverék ára alapján alakulnak Oroszország olajbevételei és ez utóbbiakra épül jelentős részben az orosz költségvetés is, amely jövőre 50 dollár feletti árral számolt. A jelentések szerint a költségvetés tarthatatlanná válhat és az államnak aranytartalékaihoz kell nyúlnia a büdzsé kiegyensúlyozása érdekében.
Az elemzők szerint az orosz olaj árának esése nyomást gyakorol az orosz részvénypiacra és a rubelre is, utóbbi esetében a spekulánsok biztosan "fogadhatnak" további gyengülésére. Emiatt viszont az orosz központi banknak további rubelt mentő költséges intervenciókat kell majd végrehajtania. Ezen intervenciók következtében a bank tartalékai augusztus óta már mintegy 120 milliárd dollárnyi értékkel apadhattak, egyedül a csütörtöki napon több mint 9 milliárd dollárral, miután a rubel árfolyama két és fél éves mélypontra esett a dollárral szemben.
Szerdán is veszteséggel zártak a nagy nyugat-európai részvénytőzsdék vezetői indexei, ez alkalommal azonban nem zömmel a pénzügyi, hanem az olajipari részvények is lehúzták a tőzsdemutatókat és nem utolsó sorban a legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexét, amely 0,9 százalékkal 767,23 pontra esett.
Londonban a FTSE-100 vesztesége 0,77 százalék lett, a mutató 4059,88 ponton végzett. A BP Amoco olajipari részvény 2,5 százalékkal lett olcsóbb, a Shellé 2,7 százalékkal. A pénzügyi részvények közül a Barclays Bank lett nagy vesztes 9,3 százalékos árfolyameséssel. A kedden több mint 60 százalékkal olcsóbbodott Royal Bank of Scotland banki papír most 21,4 százalékos emelkedéssel korrigált.
Frankfurtban a DAX-30 mutató 4261,15 pontig jutott, keddhez képest fél százalékkal emelkedett, elsősorban a Metro részvény 5,6 százalékos drágulásának köszönhetően. A Deutsche Bank árfolyama 3,9 százalékkal emelkedett. A párizsi CAC-40 index 0,67 százalékkal esett 2905,57 pontra. (MTI)
Rövidített munkaidőt vezetnek be a Volkswagen valamennyi németországi gyárában február 23. és 27. között. Németország legnagyobb autóipari csoportját sok más autógyártóval ellentétben eddig még nem nagyon érintette a globális válság, eltekintve a karácsonykor elrendelt kisebb leállástól.
A tervek szerint a németországi VW-gyárak 92 ezer dolgozójából 61 ezer fog rövidített munkaidőben dolgozni. A dolgozóknak nem kell fizetésük csökkenésétől tartani, mert a rövidített munkaidőre is teljes bérüket kapják, csak a pótlékoknál lesz veszteségük. Korábban a Daimler és a BMW jelezte rövidített munkaidő bevezetését. (MTI)
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Autóipari Versenyképességi Munkacsoport ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta az autóipari szakemberek felvetésére, miszerint a kormány azzal is ösztönözhetné a késztermékek vásárlását, hogy eltörli a regisztrációs adót, a miniszter kijelentette: megvizsgálják ezt a lehetőséget, de ez mindenképpen csak úgy képzelhető el, hogy ha az adókiesést más forrásból kompenzálni lehet.
A szerda délutáni munkacsoport tagjai üdvözölték azt a pályázati lehetőséget, amelynek eredményeként a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak bérének és járulékainak egy részét megtéríti az állam. Erre jelenleg 16 milliárd forint áll rendelkezésre nemzeti forrásból, és további 50 milliárd csoportosítható át az uniós forrásokból, amennyiben arra áldását adja Brüsszel is, mondta a miniszter. (MTI)