Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója a fejlett és fejlődő országok képviselőit tömörítő Húszak csoportjának (G20) a pénzügyi válsággal foglalkozó washingtoni világértekezletén új globális pénzügyi szabályozási stratégiára (global regulation strategy) szóló, ötpontos tervet kíván bemutatni. Strauss-Kahn szerint "bár a piacok szélsőséges ingadozása még kifejti hatásait", minden remény megvan arra, hogy a "piacok megnyugszanak, mivel az amerikai és az európai védőhálók stabilak.
Az IMF vezetője szerint létre kell hozni egy olyan, újfajta hitelt, amely rövid távon egyes gazdaságok likviditási problémáit enyhíti. Ezt követően Gordon Brown brit kormányfő javaslata alapján meg kell emelni az IMF forrásait, amelyek a középtávon jelentkező igények kielégítésére nem elégségesek. Harmadik pontként Strauss-Kahn az eddig követett gazdaságpolitika tanulságainak levonását említi, amely politika az ismétlődő "lufikhoz" vezetett az értékpiacokon, és amelyek kipukkadása a reálgazdaságot is magával rántotta. A kidolgozandó, újfajta pénzügyi szabályozások bevezetésének ellenőrzése is az IMF feladata kell legyen, együtt a nagy jegybankokat tömörítő Pénzügyi Stabilitási Fórummal. És végül "tűzoltó és kőműves" szerepköre után az IMF-nek "építésznek" kell lennie. (MTI)
A forint megközelítette negatív rekordját az euróhoz képest hétfőn reggel, amikor 291,49 forint ért egy euró a bankközi devizapiacon. A forint pénteken napközben érte el történelmi mélypontját, akkor 291,51 forinton is jegyezték az eurót. Pénteken késő estére már erősödött a forint, amikor 1 euró 288,69 forinton volt. Hétfőn reggel a dollár 222,51 forinton állt a péntek késő esti 222,00 forint után.
A szakértők a pénteki mélypont után azt mondták, hogy "ilyen még nem volt, senki sem tudja, hogy mi következik". Többek szerint az euró 300 forintig erősödhet, mások szerint a forint inkább drágul, az euró 280 forintig gyengülhet. Pénteken a Magyar Nemzeti Bank nem avatkozott be a forint védelmében, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy a kormánynak és a központi banknak együtt kell működnie a forint értékállóságának a biztosítása céljából.
Hétfőn reggel a régió valamennyi devizája gyengült, mindegyikük megszenvedi a befektetői kockázatkerülés egyre fokozódó erősödését. Hétfőn reggel például az euró 0,68 százalékkal 28,293 cseh koronára drágult. Az euró 2007. augusztus óta pénteken ért többet először 28 koronánál. Hétfőn reggel az euró 0,01 százalékkal 4,3995 zlotyra emelkedett. (MTI)
A kereskedés elindítása után erősödni kezdtek a tőzsdemutatók, de délután öt óra körül a DJIA mutatója negatív területre került rövid időre. Ezt többen azzal a bizonytalansággal indokolták, hogy a kijelölt amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner megkapja-e a kinevezéséhez szükséges szenátusi támogatást.
A szakértők a növekedést részben az IBM kedden nyilvánosságra hozott kedvező előrejelzésének köszönhető befektetői hangulatjavulásra vezették vissza. A befektetők egy része azonban kivár: azokat az intézkedéseket várják, amelyekkel az új elnök felveheti a küzdelmet az immár egy esztendeje húzódó recesszió - és különösen annak súlyosbodása - ellen.
Két hete legnagyobb egynapi emelkedéssel zárt a kőolaj ára New Yorkban, de Londonban is jelentősen drágult szerdán. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj ára 1,40 dollárral 45,02 dollárra emelkedett Londonban márciusra. A nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónkénti ára 2,71 dollárral 43,55 dollárra drágult a New York-i árupiacon (NYMEX) a szerdától legközelebbivé vált márciusi lejáratra.
Az OPEC több illetékese jelezte, hogy gőzerővel folyik a szervezet termelésének a visszafogása a decemberi döntésnek megfelelően. Ennek ezúttal nagyobb hatása volt, mint annak, hogy egyre több adat támasztja alá az olajkereslet csökkenését a globális gazdaságnövekedés lassulása miatt. (MTI)
A kötegelt és érzékelő kábeleket készítő japán Euro Wire and Cable Services (EWCS) az anyavállalat tervei szerint bezárja tatabányai gyárát, és elbocsátja a teljes létszámot, több mint 160 dolgozót. A tatabányai gyár megrendelései a gazdasági válság miatt visszaestek.
Bencsik János polgármester szerdán elmondta, a vállalat korábban jelezte, hogy a cég jövőjéről Japánban döntenek a hónap végén. Az EWCS tatabányai működése alatt 97 millió forint helyi adót fizetett a város költségvetésébe, tette hozzá. A gyár egy névtelenséget kérő alkalmazottja szerint a leépítéseket valószínűleg február elején kezdik meg. A vállalat Tatabányán lévő japán vezetői nem akartak nyilatkozni, a munkaügyi központba szerda estig nem érkezett meg a létszámleépítésről szóló szándéknyilatkozat. (MTI)