Virgil
EUR 412,26 Ft USD 390,05 Ft GBP 494,49 Ft BUX 79 034 OTP 21 500 Ft MOL 2 708 Ft
1 °C
8 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!

  • Olaszország vezető és Európa egyik legnagyobb biztosító csoportja, az Assicurazioni Generali díjbevételei a múlt évben 4,1 százalékkal 67,4 milliárd euróra emelkedtek, tette közzé szerdán előzetes adatként a Magyarországon is tevékenykedő pénzügyi csoport. Ez messze jobb lett az előzetes elemzői várakozásnál, szakértői vélemények szerint annak jele, hogy gazdasági és pénzügyi válsághelyzetben is van tere az üzleti növekedésnek, egyebek között a "földrajzi paletta" szélesítésével. Elsősorban a nem életbiztosítási üzlet lendült fel, változatlan bázison számolva 2,6 százalékkal, 21,5 milliárd euróra. Az életbiztosításokkal kapcsolatos díjbevételek 3,3 százalékkal nőttek, elérve a 45,9 milliárd eurót. Változatlan bázison számolva a növekedés 0,8 százalékos volt. (MTI)

  • Romániában a nettó átlagbér tavaly december végén 17,6 százalékkal volt magasabb a 2007 végén regisztrált adatokhoz képest, és elérte az 1489 lejt (körülbelül 370 eurót) - tette közzé a román országos statisztikai intézet. A bérek a gazdaság valamennyi ágazatában nőttek, reálértékük pedig 10,6 százalékkal több a tavalyelőtti évhez viszonyítva. Decemberben a bruttó átlagbér elérte a 2023 lejt (körülbelül 500 eurót), ami 9,7 százalékkal több az előző hónaphoz viszonyítva. Az 1489 lejes december végi nettó átlagbér novemberhez képest 9,4 százalékkal magasabb. A legmagasabb, 4285 lej (1070 euró) értékű nettó átlagbért a bankszektorban regisztráltak, a legalacsonyabbnak számító 791 lejt (195 euró) pedig a ruhaiparban. (MTI)

  • Enyhítette a kereskedelmi bankok tartalékolási szabályait az ukrán jegybank, új szintet vezetve be a devizában elhelyezett tartalékokra - jelentette be szerdán a kijevi központi bank egyik tisztségviselője. A korábbi szabályozás szerint a látra szóló betétekre 7, a lekötött betétekre pedig 4 százalékos tartalékolási követelmény volt érvényben, ez most annyiban változott, hogy a külföldi bankok és pénzügyi szervezetek devizabetétei esetében 2 százalékra csökkent a tartalékolási követelmény, míg a többieknél maradt a korábbi szabályozás. Az intézkedés, amely február 1-jével hatályba is lépett, segíthet a külföldi tulajdonú ukrajnai bankok likviditási gondjainak enyhítésében. (Portfolio)

  • Hiba volna, ha interveniálnánk a devizapiacon a zloty gyengülésének megállítása érdekében - jelentette ki Waldemar Pawlak lengyel gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes. Annak ellenére mondta ezt, hogy a zloty értéke tegnap 2004. júniusi mélypontjára esett az euróval szemben. A jegybank vezetője szerint sincs szükség beavatkozásra. (Portfolio)

  • Legfeljebb két éves időszakra az állam garanciát ajánl fel azon, a csökkentett havi törlesztő részletű lakáskölcsönök mögé, amelyeknél az adós a munkahely elvesztése miatt kerül nehéz helyzetbe - jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Daróczi Dávid. A kormányszóvivő jelzése szerint a kereskedelmi bankokkal történő tárgyalások most fognak indulni, így számos részletszabály, a program életbe lépése még nincs tisztázva, ahogy az sem, hogy egy cég, vagy valamilyen állami intézmény vállalná fel a garanciát. (Portfolio)

  • Rontotta Oroszország szuverén devizaadósi besorolását szerdán a Fitch Ratings, a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósság-refinanszírozási kockázatokra hivatkozva. A legnagyobb európai hitelminősítő londoni bejelentése szerint a hosszú futamú orosz devizaadósság osztályzata az eddigi "BBB plusz"-ról egy fokozattal "BBB"-re süllyed, a rövid lejáratú küladósságé "F2"-ről "F3"-ra gyengül. Az új hosszú futamú besorolás kilátása is további leminősítés lehetőségére utaló negatív. (MTI)

  • A román jegybank szerdán 25 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az irányadó kamatot az elemzők várakozásával összhangban. A bank 19 hónap óta először szállította le a kamatot a gazdaság élénkítése céljából. A döntésre nem reagált a lej, árfolyama az euróhoz képest nem változott, egy euró továbbra is 4,3055 lejt ért. A jegybank 2007 októbertől 2008 július végéig folyamatosan szigorított, 7,0 százalékról 10,25 százalékra emelve irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát. A kamatemeléseket a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével, következésképp az import és a folyómérleghiány rohamos bővülésével és a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolta. Azóta a román jegybank nem enyhített, a kezdődő nehézségek ellenére sem. (MTI)

  • Megérkezett Budapestre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió delegációja a Magyarországnak nyújtott hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálatára - mondta Pichler Ferenc a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. A sajtófőnök elmondta, hogy a delegációk február közepéig maradnak, ez idő alatt tárgyalnak a kormányzat, a Pénzügyminisztérium és a jegybank illetékeseivel. A találkozók eredményéről a látogatás végén sajtótájékoztató keretében számolnak be. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió együttműködésében mintegy 20 milliárd euró összegű hitelkerethez jutott Magyarország. Ebből eddig 6,9 milliárd eurót hívtak le. (MTI)

  • A NetLock Kft. szerint a gazdasági válság is elősegíti az elektronikus számlázás elterjedését, hiszen az ezzel kapcsolatos befektetés fél-egy éven belül megtérül - mondta Rózsahegyi Zsolt, az elektronikus hitelesítés-szolgáltatással foglalkozó cég ügyvezető igazgatója. Egy papíralapú számlának csak a postai díja több mint 80 forint, a teljes bekerülési költsége pedig a 300-400 forintot is elérheti, míg ha valaki legalább összesen ötszáz-ezer elektronikus számlát bocsát ki havonta, akkor egy dokumentum teljes költsége 45 forintra mérséklődik. Nagyobb, például ötezer számla esetén az összeg már csak 20 forint lesz dokumentumonként. Magyarországon a becslések szerint évente legalább 1 milliárd számla keletkezik. Rózsahegyi Zsolt szerint öt év múlva a számlák első példányának legalább a 10 százalékát már elektronikusan állítják ki, míg a másodpéldányoknak már az 50 százaléka keletkezik így. (MTI)

  • Japánban 37 éves mélypontra süllyedtek az autóeladások januárban, s csökkent a kereslet külföldön is a japán autók iránt. Emiatt a gyártók egyre rosszabb pénzügyi helyzetbe kerülnek, maga a világelső Toyota is veszteségessé válhat - első ízben működése óta. A Toyota várhatóan 150 milliárd jenes (1,69 milliárd dollár) működési veszteséget könyvel majd el a márciussal záruló pénzügyi évben. A konszern pénteken teszi közzé a múlt év utolsó negyedére vonatkozó adatokat. Az első számú gyártó januárban 34,4 százalékkal kevesebb, 117 ezer autót értékesített az amerikai piacon. (MTI)

  • A legnagyobb lengyel olajtársaság, a PKN Orlen veszteséges volt tavaly. A visszaesést a kőolajtartalék 2,5 milliárd zlotyis leértékelésével és 1,5 milliárd zlotyis pénzügyi költséggel indokolták a vállalatnál. A leértékelés meghaladja az elemzők átlagosan kétmilliárd zlotyis előrejelzéseit. Mind a tavalyi utolsó negyedévre, mind a tavalyi egész évre negatív szám kerül az adó utáni rubrikába, közölték előzetes figyelmeztetésként szerdán a PKN Orlennél, pontosabb részletek nélkül. A beszámolót e hónap végén teszik közzé. Tavaly a PKN Orlen 2,32 milliárd zlotyis adózott eredményt ért el. (MTI)

  • 15 000 dolgozójától válik meg a Panasonic, amit a jen erősödésével és a kereslet visszaesésével indokolt a társaság. A vállalat tegnap jelentette be, hogy március végén záruló pénzügyi évét nem tudja nyereséggel zárni, nettó vesztesége elérheti a 4,2 milliárd dollárt. A cég nagyszabású reorganizációs intézkedéseket is bejelentett, 27 gyárát zárja be -ebből 13-at Japánban. A vállalat a tavalyi év végén több mint 307 ezer alkalmazottal rendelkezett, így az intézkedések a Panansonic munkaerejének közel 5 százalékát érintik. (Panasonic)

  • Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,13 százalékos nyereséggel kezdett, egy óra múlva 0,42 százalékos nyereségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,33 százalékos nyereséggel indult, egy óra múlva 0,55 százalékos nyereségben volt. Párizsban a CAC-40 0,62 százalékos nyereséggel nyitott, egy óra múlva 1,01 százalékos nyereségnél járt. (MTI)

  • Továbbra is óriási a volatilitás a forintpiacon, most éppen 300 alá húzták vissza az eurót. Fél órája még 305 közelében járt a kurzus. A lengyel zlotyt megfogta a 4,70-es szint az euróval szemben, míg a cseh koronánál a 28,65-ös szint hozta a fordulatot. A két térségi devizánál azonban látványosabb a forintnál mutatkozó - egyelőre kérdéses tartósságú - korrekció. (Portfolio)

  • A tegnap estére jellemző 300-as szintről indultak az első jegyzések az euróval szemben a forintpiacon és a régiós devizák is stabilan nyitottak. Aztán ismét az eladók kerültek túlsúlyba, így újra 303 fölé emelkedett az euró/forint kurzus. Ezt egy korrekciós hullám követte. Egyelőre úgy tűnik, hogy megfogta a forint esését a 305-ös szint (304,50-ig esett az árfolyam), a jegyzések 302,50-ig korrigáltak a nagy volatilitással jellemezhető, ideges piacon. A régiós devizáknál is alábbhagyott a gyengülési nyomás. (Portfolio)

  • Zuhanórepülésbe kezdett a Disney árfolyama tegnap, a zárás utáni kereskedésben azt követően, hogy a társaság közzétette negyedik negyedéves gyorsjelentését, mely elmaradt az elemzői várakozásoktól. A Walt Disney árfolyama 7,4 százalékot esett. A Disney vezérigazgatója az eredményeket kommentálva azt nyilatkozta, hogy a társaság történetének legnehezebb gazdasági környezetével nézett szembe, azonban nem ez az egyetlen tényező, amely a hirdetési bevételek és a DVD-értékesítések zuhanását okozza. (Portfolio)
  • cikkünk a témában:

    Gyors emelkedéssel zárt New York

    Nem kapott új impulzust a tőzsde, de mégis pluszban zárt. Emelkedett a Nasdaq is.

  • 300 forint felett jár az euró árfolyama a bankközi piacon késő délután.

  • Minimális, 0,1 százalékos csökkenéssel zárt a BUX. A főbb részvények közül egyedül a Richter ért el pluszt, a nagyobb papírok közül a leggyengébben az OTP teljesített 1,7 százalékos mínuszával.

  • A pénzügyi válság nyomán államilag megtámogatott amerikai Citigroup bankcsoport 36,5 milliárd dolláros hiteloffenzívával készül a hitelpiaci élénkítésére. Az összegből cégek és a lakosság számára nyújtanak hiteleket, az összeg nagy részét, 25,7 milliárd dollárt új háztartási hitelek kibocsátására tervezik fordítani. További 5,8 milliárdot hitelkártyaprogramokra, a fennmaradó részt céges és diákhitelekre szánják, értesültek hírügynökségek. Az amerikai kormányzat eddig 45 milliárd dollárral támogatta a Citigroupot, amely a pénzügyi válság amerikai pénzintézeti áldozatai közé tartozik, és cserébe a pénzügyi- és ingatlanhitel-piacok élénkítését várja tőle. (MTI)

  • A szlovák pénzügyminisztérium 2,4-2,5 százalékra csökkenti idei gazdaságnövekedési előrejelzését a korábbi 4,6 százalékról, mondta egy meg nem nevezett bennfentes a Reuters hírügynökségnek. Az idén január 1-től már euróövezeti tag Szlovákia gazdasági növekedése 2004-ben 5 százalék fölé került, 2006-ban 8,5 százalékra, 2007-ben 10,4 százalékra ugrott. A GDP-növekedés a 2008 első negyedévi 8,7 százalékról a második negyedévben 7,9 százalékra, a harmadikban pedig 7,0 százalékra lassult, éves egybevetésben. A tavalyi év egészére a GDP 7,1 százalékos növekedését valószínűsítik Pozsonyban a korábban várt 7,9 százalék helyett. (MTI)

  • Az Államadósság Kezelő Központ által mára kitűzött 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az értékesítésre meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségre mindössze 37,8 milliárd forint összegben érkezett ajánlat. A gyenge vételi érdeklődés miatt az eredetileg meghirdetettnél 10 milliárddal kevesebb (30 milliárd) ajánlatot fogadott el az ÁKK. Az aukciós átlaghozam 9,14 százalékos lett. (Portfolio.hu)

  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meg akarja kétszerezni, 500 milliárd dollárra, a kormányzati hitelezésre rendelkezésre álló alapját, hogy a globális válságból eredő kihívásokra reagálni tudjon, közölte az IMF a honlapján. Az IMF-nek jelenleg 250 milliárd dollárja van kormányoknak nyújtandó kölcsönökre. Ehhez Japán ígért még pótlólagos 100 milliárd dollárt. A további 150 milliárd dollár megszerzésének lehetőségeit az igazgatótanács rövidesen áttekinti. Nem csak néhány gazdag ország megcsapolására gondolnak, ehelyett szó lehet a tagországok IMF-kvótájának növeléséről vagy kötvénykibocsátásról is.

    A globális válság kapcsán az IMF eddig összesen 47,9 milliárd dollár készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Fehéroroszország, Izland, Lettország, Pakisztán, Szerbia, Ukrajna és Magyarország számára. Jóváhagyás alatt van egy keret El Salvador számára, és az IMF tárgyal Törökországgal. Ahogy halad az idő, más országoknak is szükségük lesz finanszírozásra, írták az IMF-jelentés szerzői. (MTI)

  • Sikertelen volt az első komolyabb próbálkozás a 300-as szint áttörésére a forint/eurós viszonylatban, mert jelentős forintvételi erők mutatkoztak ennél a szintnél - tájékoztatta a Portfolio.hu-t Ötvös Mihály. A Commerzbank devizakereskedője hozzátette: mindenesetre az irány továbra is egyértelmű (felfelé) és utal rá, hogy a forint esésével párhuzamosan a lengyel zloty és a cseh korona is intenzív leértékelődési hullámot mutatott. (Portfolio.hu)

  • A forint/euró jegyések eladási oldalon egy pillanatra átlépték a 300-as szintet, 300,08-ig ugrott az eladási ajánlat. A középárfolyam azonban nem lépte át a 300-as korlátot.

  • 299,50 forintnál jár az euró a bankközi piacon.

  • A gyenge forint miatt csak idő kérdése, hogy mikor nőnek a magyar bankok hitelminősítésével kapcsolatos negatív kockázatok - hívta fel a figyelmet a Reuters-nek adott, tegnap kora este megjelent interjújában Kai Stukenbrock. A Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő térségi szakértője szerint ha a magyar bankszektorban a problémák miatt komolyabb kormányzati beavatkozásra lenne szükség, az növelné a bankok adókockázati leminősítését. (Portfolio.hu)

  • Két spanyol bank részvényeit is leminősítette a Nomura a minap, miután az ország növekvő hitelkockázatai és a latin-amerikai makrogazdaságok gyengélkedése ezt szükségessé tették. (Portfolio.hu)

  • 0,2 százalékos emelkedéssel kelt a BUX, nyitás után 20 perccel 0,9 százalékos pluszban van a részvényindex. Minden nagyobb papír pluszban.

  • A forint euróval szembeni árfolyama reggel 295-296 közötti sávban mozog.